2021. január 28., Karola, Károly
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Komoly veszélyt jelentenek az özönnövények az őshonos gyepes élőhelyekre

Az alföldi homoki élőhelyek utolsó maradványfoltjainak megmentése érdekében Szigetmonostor, Szigetszentmiklós, Tóalmás, Szentmártonkáta, Nagykáta, Nagykőrös, Csemő, valamint Csévharaszt védett, illetve Natura 2000 területein történnek munkálatok. Mint azt a szakember elmondta, a legfőbb feladatot minden helyszín esetében az inváziós növények előretörése elleni „harc”, azaz az özönnövény-mentesítés jelenti.

Egy pályázat keretében a természetvédelmi szakemberek Pest megye több pontján végeznek gyep- és erdőhelyreállító munkákat, melyek alapját az özönnövények elleni küzdelem jelenti. Schneider Zoltán, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság projektmenedzsere elmondta: miután évtizedekkel ezelőtt abbamaradt az érintett területek hasznosítása – korábban jellemzően legeltették őket –, elindultak azok az erdősülési folyamatok, melyek az özönnövények térhódításának kedveztek.

A fásszárúak tekintetében a keskenylevelű ezüstfa, a fehér akác, a mirigyes bálványfa és a nyugati ostorfa, a lágyszárú fajok közül pedig a selyemkóró terjedése okozza a legtöbb gondot.

Példaképp a nyugati ostorfát hozta fel, melynek magjai a termését fogyasztó madarak révén gyakran jó pár kilométerrel odébb is a földbe kerülnek, így nyitva utat a növény gyors terjedésének. Az említett fajok közül több is olyan anyagot bocsát a talajba, amely gátolja a többi faj magjainak csírázását, azaz allelopatikus hatású.

Éppen ezért a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi őrei folyamatosan járják az érintett területeket, így ahol szükséges, gyorsan elkezdődhet az inváziós fajok elleni védekezés.

Fotó: Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

A cserjék eltüntetése mechanikus úton, például szárzúzással történik, egyéb esetekben pedig a precíz, egyedszintű vegyszeres kezelés jelenti a hathatós megoldást.
Schneider Zoltán hangsúlyozta, a megfelelő beavatkozással akár 100 hektáros gyep-, illetve erdőterület is helyreállítható, ugyanakkor a nyomon követés a munkák végeztével is fontos.

A készenlétre országos szinten szükség van, hiszen a klíma változása és a globalizáció következtében hazánkban is egyre-másra vernek gyökeret a távoli földrészekről származó új fajok.

A DINPI „Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai” című ingyenes kiadványa a www.termeszetvedelem.hu webcímen érhető el.

A szóban forgó pályázat keretében a természetvédelmi szakemberek fafajcserés erdőszerkezet-átalakítást is végeznek. Ennek során először eltávolítják az inváziós fajokat, hogy helyettük őshonos faállományt ültethessenek – elsősorban szürke és fehér nyarat, illetve tölgyfajokat, további elegyfafajként pedig mezei juhart és vadkörtét.

A projekt keretében egy vadkizáró kerítés is épül Nagykőrösön, mivel a térségben olyan mértékű a vadállomány – elsősorban a dámszarvas –, ami megnehezíti a természetes erdőfelújulást, ráadásul a vadak az ültetett állományt is lelegelik. Ez megakadályozható a kerítéssel, ami később – miután a fák elérték a megfelelő méretet – eltávolítható lesz.

Az érintett területeken felszámolják az illegális hulladéklerakókat is, emellett pedig sorompókat állítanak fel, hogy lezárják a gépjárművek elől a védett területekhez vezető utakat. A „Pannon homoki élőhelyek fejlesztése” című pályázathoz köthető fejlesztések összesen 1336 hektár hatásterületet fednek le, s járulnak hozzá a természeti értékek hosszú távú megőrzéséhez – írja a magyarmezogazdasag.hu.

Neked ajánljuk
Évtizedekkel ezelőtti szürkemarha-vérvonalat keltenek életre a Hortobágyon Írd alá most! Mentsük meg a méheket és a gazdákat! TEDx: Megmenthet-e a mezőgazdaság a klímaválságtól? Kökény Attila előadása (videó) Szolárcserép vagy hagyományos napelem? Folytatódhat az afrikai nagy zöld fal építése
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam