2021. január 26., Paula, Vanda
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A kártevők is a klímaváltozás miatt árasztanak el minket

A mezőgazdaságban, a természetes élőhelyeken és a mindennapjainkban is egyre nagyobb probléma az új kártevők megjelenése. A csapadékvíz szempontjából kár volt a folyószabályozásokért, víztározókkal többre mentünk volna.

A klímaváltozás nemcsak a felmelegedésben mutatkozik meg Juhász Árpád geológus, a jövő heti Magyar Fenntarthatósági Csúcs fővédnöke szerint, hanem az egyenetlen csapadékeloszlásban is: könnyen megeshet, hogy egy városrészben rengeteg, míg a másikban semennyi eső sem esik – írja az InfoRádió.

„A csapadékviszonyok hűen igazolják, hogy felmelegedés zajlik, ami talajerózióval is jár. A lakosság a régi vízelvezető árkokat feltöltötte, betömte vagy elhanyagolta, ezért ha valahol sok eső esik, ott a falu házainak egy részét víz árasztja el”

– vélekedik Juhász Árpád, aki szerint a folyószabályozás hiba volt csapadékgazdálkodási szempontból, inkább tározórendszereket kellene kialakítani a csapadék-visszatartás céljából, hogy ebből a száraz időszakban öntözni lehessen.

Fotó: Shutterstock

Az erdőgazdálkodás terén is van tennivaló: Juhász Árpád szerint

a magasabb régiókban az északi oldalon fekvő bükkerdők már most felfelé szorulnak a klímaváltozás miatt. Ha ezeket mindemellett nagy mennyiségben ki is termelik, az a szárazságtűrőbb fafajták, mint például a tölgy elszaporodását okozza a bükkösök kárára.

Fotó: Shutterstock

„Ez lassú folyamat, évtizedek kellenek hozzá. Ha valahol kivágnak egy 85-100 éves fát, akkor arra kell gondolni, hogy a most elültetett csemete is csak 60-80 év múlva fog annyi légköri szén-dioxidot, amennyit egy nagy fa most. Ezres nagyságrendben kell csemetét ültetni ahhoz, hogy ugyanennyit kössön le már most, mint egy nagy fa
Ezt a nagy nemzeti parkok sem alkalmazzák”

– mondta. Hozzátette:

mivel a melegebb teleken sok kártevő áttelel, illetve a melegebb időjárás miatt olyanok jelennek meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek lettek volna, több támadás is éri az erdőket, a parkokat, a kerteket és a mezőgazdaságot. Az invazív fajok agresszívan szaporodva szárazföldön és vízen egyaránt szorítják ki az őshonos fajokat.

A fafajták évtizedek alatt szorulnak ki, ami nem a teljes kipusztulásukat jelenti, de bükkből 2050-re jóval kevesebb lesz már. Ez nem csak a bükkfák szempontjából fontos kérdés: a bükkösök teljes élővilágára hatnak ezek a folyamatok, csökken a diverzitás.

A zöldfelület csökkenésével az ember akár olyan lényekhez is közelebb kerülhet, amelyekkel eddig nem találkozott, de veszélyeztethetik őt a zoonózis révén. A HIV, az ebola és koronavírus esetében is feltételez ilyen összefüggést Juhász Árpád, aki az Inforádiónak nyilatkozott.

Neked ajánljuk
Évtizedekkel ezelőtti szürkemarha-vérvonalat keltenek életre a Hortobágyon Írd alá most! Mentsük meg a méheket és a gazdákat! Egyre több az öntözési közösség Pusztulnak a Vas megyei lucfenyvesek Hátrányos helyzetű települések iskolái pályázhatnak a digitális oktatást segítő eszközökért
Tovább a forrásra: infostart.hu
Vissza
Hírfolyam