2021. január 23., Rajmund, Zelma
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Megmenekülhet a kihalástól a magyar parlagi kecske (videóval)

Nemrég még a kihalás szélén volt a magyar parlagi kecske, az egyetlen őshonos hazai kecskefajtánk, ám napjainkban egyre több gazdaságban jelennek meg ismét, és egyre több bemutatóhelyen találkozhatunk velük.

Szaporcán a Duna–Dráva Nemzeti Park bemutatóhelyén, az Ős-Dráva Látogatóközpontban a hagyományos gazdálkodást és az őshonos háziállatokat szemléltető majorban is megcsodálhatjuk a változatos megjelenésű parlagi kecskéket – írja a magyarmezogazdasag.hu.

A korábban tincses kecskének is nevezett fajta eredete vélhetően a honfoglalás korába nyúlik vissza: a magyarok által hozott, és a Kárpát-medencében akkor itt élők által tartott kecskék kereszteződéséből alakulhatott ki.

Fotó: BNE

Jellemzője a 10 cm-es vagy azt meghaladó szőrhosszúsága, amely a testet tincsesen, a bordaívtől hátra eső testrészt gatyás jellegűen borítja. A hosszú szőrzet előnyös a rovarokkal szembeni védekezésben, és a fizikai sérülésektől is védi az állatokat.

Régen a paraszti gazdaságokban a teje és a húsa miatt is tartották a parlagi kecskét, nagy előnye volt, hogy szinte bármilyen „zöldet” elfogyasztott. Később a közepes tejhozama miatt a jobban tejelő fajták háttérbe szorították a tenyésztését.

Gyakorta emlegetett mondás volt, hogy a kecskét Isten az ember bosszantására teremtette, mivel a kecskék rendkívül kíváncsi természetűek, mindent megrágnak, a fák kérgétől a zöldségek leveléig.

A kecsketartás napjainkban egyre divatosabb a vidékre költözők körében is: gyakran nem is a haszna miatt, hanem hagyományápolásból és a szépségük miatt tartják a parlagi kecskéket.

Neked ajánljuk
Nemet mondott a pazarlásra a lengyel Lidl Ki van a BIO mögött?/Termelők és termékek a hazai biogazdálkodás szolgálatában (videók) Szlovák–magyar együttműködés a Duna és az Ipoly menti élővilág bemutatására Kiket gazdagítanak a tengerekből származó értékek? Hatezer maszkot kapott Szirmabesenyő
Tovább a forrásra: magyarmezogazdasag.hu
Vissza
Hírfolyam