2021. április 14., Tibor
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Szibéria válhat a Föld éléskamrájává a globális felmelegedésben

A világ legtöbb részén a klímaváltozás negatív hatásai (aszály, elsivatagosodás, áradás, elviselhetetlen hőség) fenyegetnek, amelyek hatalmas régiókat tehetnek lakhatatlanná, és óriási népmozgásokat indíthatnak el a világ számos térségében. Néhány ország számára azonban az éghajlatváltozás páratlan lehetőséget kínál, mivel a bolygó korábban leghidegebb régiói mérsékeltebbé válnak.

Míg az előrejelzések szerint az Egyesült Államokban, Európában és Indiában csökkennek a mezőgazdasági termések, addig Kanadában, Skandináviában és Oroszországban várhatóan az elkövetkező évtizedekben a melegedő hőmérséklet és a hosszabb vegetációs időszak fokozza a növénytermesztést – írja az origo.hu.

A Föld legnagyobb területű országa, Oroszország sokkal több földdel bír bármely más államnál. Egy orosz tanulmány szerint a permafroszt – vagyis az állandóan fagyott szibériai talaj – olvadása 2080-ig 2 millió négyzetkilométert (közel 1,3 milliárd hektárt) szabadít fel Szibériában a mezőgazdasági művelés számára.

Ez is el fog tűnni? A Bulus gleccser 100 kilométerre található Jakutszktól. A föld alatti forrásoknak köszönhetően minden télen hatalmas fagy keletkezik. A gleccseren egész évben +4 Celsius fok az állandó hőmérséklet Fotó: Shutterstock

Egy amerikai külpolitikai szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az emelkedő hőmérséklet károsítja az amerikai mezőgazdasági termést, Oroszországnak előnyt jelenthet.

A kontinensnyi ország már most növekvő mezőgazdasági hatalom.

2000 és 2018 között mezőgazdasági exportja mintegy 16-szorosára nőtt, és nemrégiben a világ legnagyobb búzaexportőre lett. Rengeteg kínai tőke is befolyik a mezőgazdaságba, különösen szójabab termesztésére és sertésfarm-beruházásokra.

Az ország keleti felében a föld túlnyomó többségét évszázadokig lehetetlen volt megművelni, ám a húsz évvel ezelőtti májusi, tavaszi olvadás helyett most már áprilisra csupasz a talaj.

Szibériai repcemező Fotó: Shutterstock

Kelet-Oroszországban a vad erdők, mocsarak és gyepek lassan átalakulnak rendezett szójabab-, kukorica- és búzaültetvényekké, mely folyamat a jövőben csak felgyorsulhat.

Bár a szibériai föld gazdálkodásra alkalmassá fog válni, de Szibéria népessége csökkenőben van, és Moszkvának egyelőre nemigen sikerült vonzóvá tenni az odatelepülést az ország más részein élő emberek számára. Ráadásul a felolvadó területek talajminősége korántsem egyenletes, talajszerkezetük erősen változó, rengeteg az élősködő rovar, szúnyog, és

az egyik nagy félelem szerint a permafroszt eltűnésével korábban nem is ismert, veszélyes kórokozók is elszabadulhatnak.

Beérett zab a szibériai Burjátiában Fotó: Shutterstock

Az északi-sarki tengeri jég folyamatos olvadása új hajózási útvonalat nyit meg, illetve állandósít, amely akár 40 százalékkal is lerövidítheti a Délkelet-Ázsiából Európába vezető szállítási időket, valamint az Egyesült Államokba tartó utazási időt.

A felmelegedés előnyei közé tartozik az is, hogy a hőmérséklet-emelkedésből származó energiamegtakarítás szintén ösztönzést jelenthet a gazdaság felpörgetésére Szibériában. Többen máris úgy vélik, hogy az elkövetkező évtizedekben komoly geopolitikai hatásai lesznek az oroszországi gabona- és szójatermelés növekedésének.

Ugyanakkor a tényleges kimenetel ennél valószínűleg jóval árnyaltabb lesz,

hiszen a globális felmelegedés járulékos következményei nem teljesen kiszámíthatók, és nem is feltétlenül csak kedvezők.

Neked ajánljuk
Mindent a káposztáról Hínárral csökkenthető a szarvasmarhák metánkibocsátása Házhoz jön a piac Az elit életmódváltása feltétlenül szükséges a klímacélok teljesítéséhez Az Északi-tenger mélyén heverő világháborús hulladékok hatásait kutatják Németországban
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam