2021. október 28., Simon, Szimonetta
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Biodiverzitás-szigetekkel próbálkoznak magyar tudósok – máris van eredménye

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a kiskunsági Solt–Dunavecse térségben több szántóföldön is biodiverzitás-szigeteket, vagyis a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos réteket alakítottak ki kísérleti célból.

A tavaly hazánkban elsőként létrehozott biodiverzitás-szigetek révén

a kutatók ellensúlyozni próbálják az intenzív mezőgazdaság jelentős, biodiverzitást csökkentő hatását, és adatokkal szeretnék bebizonyítani, hogy az élővilág sokféleségének helyreállítása a szántóföldeken egyszerre támogatja az agráriumot – és ezáltal az élelmiszer-biztonságot –, valamint az élővilágot.

„A Kiskunságot uraló jelenlegi táj a szántó, amely egyfajta biodiverzitás-sivatag” – jegyzi meg Báldi András, az Ökológiai és Botanikai Intézetben (ÖBI) működő Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport vezetője. Ez nem meglepő, hiszen a szántókat a hatékonyabb élelmiszer-termelés érdekében intenzíven kezelik, és a kihajtani engedett növényfajok számát végletesen korlátozzák. Az utóbbi időben ugyanakkor a mezőgazdasági és természetvédelmi stratégiák szerves részévé vált a biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása ezeken az élőhelyeken.

„Engednünk kell, hogy a természet is megtalálja a maga helyét a mezőgazdasági tájban, hiszen a természetközeli élőhelyek számos funkciója hasznos az agrárium számára is” – érvel Báldi András.

Ilyen szolgáltatás például a beporzás. A beporzó rovarfajok életben maradásához szükség van a természetes növényekre is, ahogy a kártevők elleni biológiai védekezést biztosító ragadozókra és parazitákra is. Ezek is újrateremthetők a biodiverzitás-szigetek létesítésével.

A kutatók meglehetősen nagy, félhektáros foltokat hoztak létre a rendelkezésükre bocsátott parcellákon, ahol 32 növényfaj magjait tartalmazó keveréket ültettek el, a Duna–Tisza közén természetesen is előforduló vadvirágok magjait, melyek a biodiverzitás-szigeteken kora tavasztól késő őszig virágoznak.

Sok más faj mellett zsályát, szegfűt és búzavirágot is ültettek, amitől azt várják, hogy ott, ahol eddig a termesztett növények uralták a tájat, sokszínű vadvirágos parcella alakul ki. Arra számítanak, hogy az ültetett fajok mellé sok más növény is be fog települni, emellett a parcella tele lesz méhekkel, lepkékkel (ezek már most is láthatók).

Később tüzetesen felmérik mindazon rovarfajok előfordulását, amelyek a biológiai növényvédelem szempontjából fontosak. 

A kutatók abban bíznak, hogy az eredmények igazolni fogják azt, hogy ezek a természetközeli foltok nemhogy nem károsak, hanem egyenesen előnyösek a mezőgazdasági termelés szempontjából.

Neked ajánljuk
Hagymások ültetése ősszel (videó) Egyre népszerűbb egy horvátországi méhhotel Továbbra is problémát jelent a nitrátszennyezés Európában Glasgow-ban új pályára kellene állítani a klímavédelmi törekvéseinket Éheznek és pusztulnak a manátuszok Floridában
Tovább a forrásra: elkh.org
Vissza
Hírfolyam