2021. október 22., Előd
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

18 ezer évvel ezelőtt is tenyésztett szárnyast az ember

Az Új-Guinea szigetén talált leletek szerint a hosszú, erős, tőrhöz hasonlító lábujja miatt a világ legveszélyesebb madarának tartott kazuár lehetett az első tenyésztett szárnyas madár, jóval a baromfi mintegy 9500 évvel ezelőtti háziasítása előtt.

Mintegy ezer megkövesedett tojáshéj vizsgálatával amerikai kutatók kiderítették, hogy már 18 ezer éve tenyésztett szárnyast a pleisztocén földtörténeti kor embere.

A kazuár egy futómadár volt, a tojásait az ősember összegyűjthette még az előtt, hogy kikeltek volna, majd felnevelte a madarakat.

„Ez több ezer évvel a baromfi háziasítása előtt történt. És nem egy kis szárnyasról van szó, hanem egy hatalmas, harapós természetű, röpképtelen madárról, amely képes kibelezni az embert” – mondta Kristina Douglas, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológusa, a tanulmány vezető szerzője.

A kazuároknak három fajuk van, és Ausztrália északi részén, Queenslandben és Új-Guineán őshonosak. Douglas szerint az ősi elődök a legkisebb fajhoz tartozó törpekazuárok lehettek, amelyek 20 kilogramm súlyúak. A megkövesedett tojáshéjakat a kutatók szénizotópos vizsgálatnak vetették alá, így derítették ki, hogy azok 16-18 ezer évesek.

Ausztrál sisakos kazuár a Debreceni Állat- és Növénykertben Fotó: Facebook/Debreceni Állatkert, Növénykert és Vidámpark

Hogy megbizonyosodjanak feltételezéseikről, először élő madarak, pulykák, emuk és struccok tojásait vizsgálták. A tojáshéj belseje ugyanis változik, ahogy az embrió nő, mivel abból kap kalciumot. Háromdimenziós nagy felbontású felvételeket készítve és a tojások belsejét vizsgálva a kutatók ki tudták mutatni, hogy a legtöbb megtalált ősi tojáshéj érett volt, azaz a fióka már szinte teljesen kifejlődhetett bennük.

„Azt találtuk, hogy a tojáshéjak nagy többségét az utolsó időszakban keltették, azaz akkor, amikor az embrióknak már teljesen kifejlett végtagjuk, csőrük, karmaik és tollazatuk volt” – magyarázta a paleontológus.

Ahhoz, hogy sikeresen keltessenek és felneveljenek kazuárokat, az embereknek tudniuk kellett, hogy hol voltak a vadon élő madarak fészkei, és még az előtt be kellett a tojásokat gyűjteniük, hogy a fiókák kikeltek. Ez nem könnyű feladat, mivel a madarak nem ugyanazon a helyen költenek évente. Amikor a nőstény lerakja tojásait, a hím veszi át a fészket, ő költi ki 50 napon keresztül a tojásokat, nem hagyva magára a fészket.

„Az emberek valószínűleg vadászat során megölhették a hímet, és begyűjtötték a tojásokat. Mivel a hím nem hagyja magára a fészket, a költés alatt alig táplálkozik, ezért könnyen ragadozók áldozatává válik” – tette hozzá a kutató.

Neked ajánljuk
A legszebb szarvasmarhafajta a szürke marha (videó) Megnyílt az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár (képgaléria) A legeltetés mint védekezés Itt van az ősz, itt van újra... (képgaléria) A biológiai sokféleség és az okos vízfelhasználás (videó)
Forrás: MTI
Vissza
Hírfolyam