A Green Deal feladná Európa önellátását, a kistermelők tönkremennének

A Green Deal visszavetné a jólétet is, minden európai állampolgárnak évi 157 euróról (kb. 55 ezer forintról) kellene lemondania, miközben akár 50 százalékkal is nőne sok alapvető élelmiszer ára – írja a Magyar Nemzet a kieli egyetem friss hatásvizsgálatára hivatkozva.

A nagy múltú intézmény a német gabonaszövetség felkérésére készítette vizsgálatát az európai zöldmegállapodás mezőgazdaságot érintő Farm to fork és biodiverzitás-stratégiájáról. Brüsszel ezekben 2030-ig előírja

• a műtrágya-felhasználás húszszázalékos csökkentését,
• a növényvédő szerek használatának a felére csökkentését,
• a nitrogénmérleg ötvenszázalékos mérséklését, 
• az ökológiai művelés arányának 25 százalékra növelését a jelenlegi 8-9 százalékról,
• valamint a jelenlegi termőterületek tíz százalékának kivonását a művelés alól.

A szigorú elvárások célja a biológiai sokféleség helyreállítása és a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátásának a csökkentése lenne.

A mezőgazdasági termelés jelentős, több mint 20 százalékos visszaesése és a költségek növekedése miatt az Európai Unió behozatalra kényszerülne a legfontosabb élelmiszer-alapanyagokból, vagyis feladná nettó exportőr szerepét.

Gazdag árukínálat ártáblákkal a Bosnyák téri piac egyik árusánál egy szombati napon. A piacot 1911. június 19-én nyitották meg, és 1962-ben adták át a vásárcsarnokot
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László

Ezzel kiszolgáltatottá válna a harmadik országoknak, míg a lakosságnak jelentős többletköltséget jelentenének a jelentősen megemelkedő élelmiszerárak. A német gazdák arra szólítják fel a döntéshozókat, hogy gondolják újra a 2030-ig szóló stratégiákat.

Jelentősen megdrágulnának az élelmiszerek: a marhahús 58 százalékkal, a sertéshús 48 százalékkal, a tej 36 százalékkal, a zöldség és a gyümölcs ára 15 százalékkal, a gabonafélék és olajos magvak 13-15 százalékkal drágulnának 2030-ra.

A német gazdaszövetség kimondottan visszásnak tartja, hogy a stratégiák az egészséges táplálkozás érdekében javaslatokat tesznek, miközben a zöldségek és gyümölcsök jelentősen drágulnának.

A biológiai sokféleség érdekében 11 millió hektárt kellene kivonni a művelés alól, ami nagyobb, mint Magyarország teljes területe. Az intézkedések nyertesei a versenyképes nagyüzemek lennének, mivel a szigor jelentős önköltséggel, de hozzáadottérték-növekedéssel is jár, de a kistermelők többsége hamar csődbe menne.

A súlyos kiadások ráadásul feleslegesek, mivel az EU-n kívüli országok növelnék termelésüket az európai fogyasztói igények érdekében. Ezzel az üvegházhatású gázkibocsátás 54 millió tonnával nőne, vagyis az európai csökkenés máshol jelenne meg.