2022. május 25., Orbán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Ha nem akarunk éhezni, nem mindegy, hogyan gondolkodunk és gondoskodunk a termőföldről

Míg a fosszilis tüzelőanyagok égetésével járó kockázatok vagy a felelőtlen műanyaghasználat következményei egyre több ember számára válnak nyilvánvalóvá, addig az élelmezési rendszerünket fenyegető veszélyekkel, a talaj kizsigerelésének következményeivel a közvélemény máig nincs tisztában – hívta fel a figyelmet Katarzyna Turnau biológusprofesszor, a Lengyel Tudományos Akadémia tagja.

Ahhoz, hogy megértsük, miért elhibázott a mezőgazdaság jelenlegi, monokultúrákra és műtrágyára épülő rendszere, először a talajról bennünk élő képet kellene alapjaiban megváltoztatnunk – mutatott rá az Onetnek adott interjúban Katarzyna Turnau. Nem szabadna egyszerű erőforrásként tekintenünk rá, hiszen némi leegyszerűsítéssel egy élő rendszerről van szó, amelynek működtetésében a mikroorganizmusok megkerülhetetlen szerepet játszanak.

A tudósok az elmúlt években eszméltek rá, milyen hatalmas szerepet játszik egészségünk fenntartásában a bélflóránk baktériumállománya – és nemcsak az anyagcserénk, de például az idegrendszerünk működése szempontjából is.

A lábunk alatt élő baktérium- és gombaközösségek legalább ennyire fontos szerepet játszanak a növények egészsége, ellenálló képessége és a talaj tápanyagellátása szempontjából.

Éppen ezt a bonyolult rendszert zavartuk meg a műtrágyákkal: a korlátlan mennyiségű tápanyag jelenlétében a növények ellátását és a talaj megújulását biztosító, bonyolult kapcsolatok (például a gombák és a gazdanövények között) feleslegessé válnak, nem jönnek létre, ami a talaj elszegényedéséhez vezet – magyarázta a kutató.

A monokultúrás növénytermesztés szintén a mikrobaközösségek leegyszerűsödéséhez, elszegényedéséhez vezet Fotó: pexels.com

A biológus szerint el kéne felejtenünk azt a szemléletet, ami a laboratóriumainkban uralkodik: a növényeket nem önmagukban kellene szemlélnünk, hanem a valóságban jellemző sokszínű kapcsolataikat, a legkülönfélébb mikroorganizmusokkal – gombákkal és baktériumokkal – megvalósuló szimbiózist is tekintetbe véve.

A jövő „zöld kémián” alapuló mezőgazdasága éppen ezeket a mikroorganizmusokat hívja segítségül, hogy a mikorrhizás gombáknak kedvező körülményeket teremtve, vagy éppen baktériumos talajoltások alkalmazásával állítsa helyre a talaj megújulóképességét, és teremtsen optimális körülményeket a növények számára.

Bár széles körű alkalmazásához további kutatásokra van szükség, a technológia nem drága. Ugyanakkor nem várhatunk tőle grandiózus hozamokat és a jelenlegihez mérhető, hatalmas hasznot. Kisebb, egészségesebb és jobb ízű terményeket, amelyek évtizedek múlva is hozzáférhetők lesznek egy változatlanul életképes bolygón, viszont igen – hangsúlyozta Katarzyna Turnau.

Neked ajánljuk
Étolajhiány kezdődött nyugaton, luxuscikké válik a sült krumpli Minden természeti erőforrás védelme fontos az Agrárminisztériumnak Készítsünk sárgyűjtő helyeket a fecskék védelmében A helytelen földhasználat és az aszályok is növelik az Irakot sújtó porviharok gyakoriságát Újbuda sem maradt új Bubi-állomások nélkül
Tovább a forrásra: onet.pl
Vissza
Hírfolyam