120 éves a Magyar Állami Méhészeti Gazdaság
A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Méhészeti és Méhbiológiai Osztálya különleges szerepet tölt be a hazai méhészeti ágazatban. A Gödöllői Arborétum szomszédságában fekvő, saját méhállománnyal is rendelkező osztály pontosan 120 éve, hogy a hazai méhészet szolgálatában áll.
A természetvédelemért felelős államtitkár, Rácz András kiemelte: a létesítmény a tudományos munkán túl a hozzá tartozó Méhészeti Parkkal, az országban egyedülálló Méhészeti Könyvtárával, valamint a megújult Méhészettörténeti Kiállítóhelyével vonzó turisztikai színfoltja Gödöllőnek. A Méhészeti és Méhbiológiai Osztály aktívan részt vesz egyetemisták és középiskolások szakmai célú oktatásában, méhészeti ismeretek átadásában és népszerűsítésében.
A Magyar Királyi Méhészeti Gazdaság 1899-es megalapítása és a Magyar Állami Méhészeti Gazdaság 120 éve történt megnyitója óta a Méhészeti és Méhbiológiai Osztály a méhészet szinte valamennyi területével foglalkozik.
Tevékenységei közé tartozik egyebek mellett a pannon méh génmegőrzéséhez, fenntartásához, tenyésztéséhez, valamint a méhészeti termékvizsgálatokhoz és a méhlegelő-kutatásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása.
Munkatársai méhészeti kutatásaikkal és szakmai munkájukkal, a méhésztársadalommal együttműködve az ágazat fejlődését segítik elő – sorolta az államtitkár.
Rácz András elmondta, az itt található Méhészeti Parkot szintén 1902-ben adták át a Magyar Állami Méhészeti Gazdaság részeként, ahova közel 18 ezer mézelő fát és cserjét telepítettek. A park a mézelő növényállományával egyedülálló volt nem csak Magyarországon, egész Európában is. A növényfajok egy része időközben kipusztult, a felújítás időszerűvé vált, ezek a munkálatok 2021-ben el is kezdődtek.
A Méhészettörténeti Kiállítóhelyet gyerekcsoportok, egyetemisták és méhészek egyaránt felkeresik napjainkban is. Az 1983-ban átadott múzeum felújítását 2019-ben kezdték meg, és idén márciusban adta át Nagy István agrárminiszter – emelte ki az államtitkár.
Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója köszöntőjében elmondta, a 120 évvel ezelőtt megalakult intézet, amely most osztályként funkcionál, fennmaradásával elláthatja azokat a rendkívül fontos feladatokat, amelyek a beporzókhoz kapcsolódóan merülnek fel. Ezek a veszélyeztetett helyzetbe került beporzók egyre nagyobb figyelmet kapnak szakmai fórumokon és a köztudatban egyaránt. Ennek megfelelően a cél az intézetet nemcsak megtartani, de tovább építeni és fejleszteni – hangsúlyozta a főigazgató.
