.jpg)
Egy friss a tanulmány felhívta rá a figyelmet, hogy az éghajlatváltozással szaporodó extrém időjárási események és más, szintén a globális felmelegedéshez kötődő jelenségek miatt már most is több a leállás, mint a múlt század végén, és ez a klímamodellek alapján csak egyre rosszabb lesz.
Japán újraindított egy régóta pihenő atomreaktort, valamint a tervezettnél korábban üzembe helyezett egy gáztüzelésű és egy szénerőművet, hogy megelőzze az ellátási hiányt és az áramkimaradást a kánikula és az olimpia miatt megugró energiakereslet idején. Úgy tűnik, sikerülni fog nekik.
Az országok újraindítási programjai csak kis figyelmet szentelnek a megújuló energiára való áttérésnek. A szegényebb országoknak nincs erre pénzük, a gazdagok pedig nem tartják be azt az ígéretüket, hogy segítik a szegényeket. Az IEA viszont megerősítette: fosszilisberuházás-stopra van szükség.
Július elején üzembe helyezte a Shell Európa legnagyobb elektrolizáló berendezését a vállalat egyik legnagyobb olajfinomítójában, a Köln melletti Rheinland Finomítóban. Nagyjából 1300 tonna zöldhidrogént fognak ott előállítani évente. A cél az elektrolízis ipari alkalmazásának kikísérletezése.
Grönlandon tavasszal leállították az uránbányászatot, és most újra hatalmas lépésre szánta el magát a Dániához tartozó autonóm tartomány kormánya: bejelentették, hogy a sziget területén leállítanak minden felderítő olajfúrást. Olajkitermelés jelenleg sincs, de már nem is lesz soha.
Nagy-Britannia egy évvel korábbra hozta a szénerőművek bezárásának céldátumát, így 2025 helyett 2024-ben tervezik teljesen kivezetni a szenet az energiamixből. Milyen változások zajlanak a szigetországban, és miért volna halálos tévedés megtartani a fossziliseket? A napi.hu írt róla érdekes cikket.(Szénerőmű Németországban, fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel)
Az amerikai Energiaügyi Minisztérium júliusi jelentése szerint 30 éve nem látott növekedésbe fog az amerikai szénipar. Az elemzőket meglepte a legszennyezőbb fosszilis üzemanyag ellenállósága. De nemcsak a szénipar kibocsátása, hanem a szén ára is nagyot nőhet a megemelkedő kereslet miatt.
Egy friss tanulmány tételesen végigvette a világ összes „építés alatt” álló nukleáriserőmű-projektjét, és több tanulságos történetet is talált – írja a napi.hu. Az Energiaklub 300 jelentés, publikáció és iparági sajtóban megjelent cikk felhasználásával tárta fel 52 új atomerőművi egység történetét. (A 2018-as képen Fehéroroszország első, akkor épülő atomerőművének egyik hűtőtornya látható, fotó: MTI/EPA/Wojciech Pacewicz)
2021. július 7-én, szerdán konferenciát tartott Budapesten a Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform. Szó esett a hidrogéntechnológiák zöldátmenetben játszott szerepéről, a tudományos infrastruktúra és a kutatás fejlesztéséről, valamint a szén-dioxid-leválasztással elállított hidrogénről.
Mekkora az össztermelés, ebből mekkora a fosszilis energiahordozók, illetve az éghető megújulók aránya? Mennyi nem éghető megújulóból származó energiával számolhatunk egy évben? Ábrán mutatjuk a 2019-es adatok összesítését.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal minden hónapban elkészíti a 27 európai főváros, valamint London és Belgrád átlagos fogyasztóiár-adatai alapján készült nagy összehasonlító elemzését. Az MTI-vel most tudatták, hogy a gáz lakossági ára már 2019 szeptembere óta Budapesten a legkedvezőbb.
Zoran Zaev miniszterelnök bejelentése szerint Észak-Macedónia 2028-ra bezárja valamennyi szénerőművét, egy blokkot gázüzemre állítanak, miközben 2200 megawatt megújuló energiás kapacitást telepítenek majd, mindezt a Zaev által észak-macedón zöldmegállapodásnak nevezett terv részeként teszik.
Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás jóval alacsonyabb, mint például Németországban, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a Paksi Atomerőmű termeli meg az ország villamosenergia-igényének harmadát. Enélkül a kitűzött kibocsátáscsökkentési célok elérése is lehetetlen volna.
A 2021. július 6-án, kedden hajnalban elérhető adatok szerint éppen másfél blokknyi áramtermelési mennyiség hiányzott a paksi atomerőműben a kívánt termelési szintből – írta meg a napi.hu kedden délelőtt. Ennek hátterét vizsgálja a hírportál hosszabb, elemző cikkében.
Robbanás történt, majd tűz ütött ki Azerbajdzsánban egy Kaszpi-tengeri gázmező közelében, adtak hírt róla július 4-én, vasárnap este a helyi médiumok és különböző hírügynökségek, illetve a közösségi médiát is bejárták a lángoszlopról készített felvételek – írja az MTI értesülései alapján az origo.hu.
Kijelölik Kínában a körzeteket, amelyekben azt vizsgálják majd, hogy ha a lakóházak 20, az ipari létesítmények 30, valamint a középületek 40 százalékát napelemes rendszerek telepítésére és használatára kötelezik, fenntartható lesz-e az áramszolgáltatás – adott hírt róla a napi.hu.
Július 2-án, péntek hajnalban eltört a Pemex, azaz a Petróleos Mexicanos olajtársaság egyik tenger alatti gázvezetéke körülbelül 150 méterre az egyik legfontosabb fúrótornyuktól – az ott kialakult gázömlés okozta, hogy egy hatalmas körben lángra kapott az óceán a Mexikói-öbölben. (A kép illusztráció.)
Még június 30-án, szerda este adott róla villámgyorsan hírt a villanyautosok.hu, hogy az akkor ropogósan, frissen megjelent Magyar Közlöny szerint egy kormányrendelettel hatályon kívül helyezték a szaldóelszámolást váltó bruttó elszámolás másnapi, azaz július 1-jével történő bevezetését.
Globálisan ötből kettő atomerőmű vízpartok közelében működik, legalább százat pedig alig pár méteres magasságban a tengerszint fölé építettek. Hogy ez miért probléma? Ezt részletezi a raketa.hu a University College London tiszteletbeli tudományos munkatársa, Paul Dorfman friss tanulmánya alapján.
(A Fukusima-1 atomerőmű a földrengés és szökőár 10. évfordulóján, fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)
A növekvő zöldáramtermelés nehezíti a villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartását, ezen például megújulóenergia-közösségekkel vagy gáztüzelésű termelők létesítésével segíthetünk – mondta a vg.hu-nak Steiner Attila, aki a nemrég közzétett geotermikus energiás pályázatokra is kitért az interjúban.
(Mecseki kutatófúrás geotermikus potenciál kiaknázásáért, fotó: MTI/Sóki Tamás)
