2018. május 28., Csanád, Emil
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Tovább nőtt a fényszennyezettség

A LED-lámpákkal sem „világosodtunk” meg igazán! Pedig sokan bíztak abban, hogy az energiatakarékosabbnak és hatékonyabbnak kikiáltott LED-izzók elterjedése hozzájárul majd ahhoz, hogy csökkenjen bolygónk fényszennyezettsége. De a 2016-ban publikált fényszennyezettségi atlaszt tanulmányozva kiderül, hogy a helyzet nemhogy javult volna a környezetkímélő világítási technikák elterjedésével, hanem tovább romlott. 

 2012 és 2016 között évente két százalékkal nőtt a globális fényszennyezés a bolygón. A szennyezettség növekedése a fejlődő országokban jóval gyorsabb, mint a már eleve fényesebb, gazdagabb országokban. Az éjszakai fény mértékének növekedése Dél-Amerikában, Afrikában és Ázsiában volt megfigyelhető. Csak kevés országban maradt stabil a mérték, ezek közé tartoznak a világ legfényesebb területei, mint például Olaszország, Hollandia, Spanyolország vagy az Egyesült Államok. Egyedül a háború sújtotta övezetekben, így Szíriában és Jemenben csökkent csak az éjszakai fény mennyisége.

A műholdképek adatai alapján azt is megállapították a szakértők, hogy a nagyobb települések belvárosai kevesebb fényt bocsátanak ugyan ki, de sokkal világosabbak lettek az új technológiák révén olcsóbban és könnyebben kivilágított külvárosi zónák. Ezért valójában az emberi civilizáció nem takarít meg energiákat a LED-lámpák használatával. A mérések nem minden esetben fedik a valóságot, mivel a műholdak kameráinak szenzorai nem érzékelik az 500 nanométer hullámhossz alatti fényt, ezért egyes városok sötétebbnek tűnhetnek a felvételeken.

A műholdképek a kék fényt sem érzékelik jól, amely a LED-ek által kibocsátott fénnyel együtt az emberi belső órát is képes megzavarni. A kék fény ráadásul a melatonin nevű hormon termelését is befolyásolja, amely az éberséget és az aluszékonyságot szabályozza. A fényszennyezés az éjszakai állatokra is káros hatást gyakorol. Kihat a viselkedésükre, a szaporodásukra, és a vándorlási mintázatukat is képes befolyásolni. A növényeket is megzavarja a túl sok fény, hiszen azok a fény mennyiségéből és minőségéből (a fény színe, hullámhossza) kalkulálják ki, hogy éppen milyen évszak van. Ezért egyre többször összezavarodnak, hogy az év melyik szakában járunk.

Egyelőre tehát még nyitott kérdés, hogy mely technika fejlesztése lesz ahhoz a kulcs, hogy a jövőben valóban csökkenni tudjon a fénykibocsátás mértéke, és esténként egyre többen láthassák meg a csillagos eget.

Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Az út végén roncstelep helyett fény vár a Nissanra Bécs fényei „zöldre” váltanak Boldogító igen, zéró emisszió: ezzel a villanyveteránnal autózott Harry herceg és Meghan Markle Fokváros után Anglia? Vízválság fenyegeti az angolokat is Kiderült: a Tejút úgy szól, mint egy jazz-zenekar