2018. május 28., Csanád, Emil
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Tudta, hogy 75 éve léptünk be az atomkorszakba?

A Manhattan-program kísérleteit a Chicagói Egyetem sportpályája alatt megépített atomreaktorban hajtották végre 75 évvel ezelőtt. Itt zajlott le a világ első irányított nukleáris láncreakciója is 1942. december 2-án. Az első atomreaktor még nem rendelkezett sugárzásvédelemmel, nem volt hűtőrendszere sem, és a neutronok túlszaporodása esetén a reaktort egy, a szerkezet tetején álló fejszés ember állította le.

Magyar szabadalommal indult az atommaghasadás kutatása

A két világháború közötti időszakban az atomfizika fejlődésének első virágkorát élte, mind Európában, mind Észak-Amerikában tudósok hada fáradozott azon, hogy megfejtse a maghasadás titkát. Az 1933-ban az Egyesült Államokba emigrált Szilárd Leó már 1934-ben felvetette a láncreakció lehetőségét, amelynek lényege, hogy a neutronnal besugárzott atommag széthasad, az így felszabaduló 2-3 neutron újabb maghasadásokat vált ki, a folyamat során a magreakciók száma pedig exponenciálisan nő. Elméletét ugyan szabadalmaztatta, de mivel felismerte, hogy ez végső soron új típusú fegyver létrehozását is lehetővé tenné, kérelmét titokban tartotta. A szabadalmat az Egyesült Királyság haditengerészetért felelős szervezete, a brit Admiralitás őrizte.

Szilárd Leó Fotó: Wikimedia

Hadakozási versenyt hívott életre a tudomány

Három német tudós, Otto Hahn, Lise Meitner és Fritz Strassman 1939 januárjában bejelentette, hogy 92-es atomtömegű urán neutronokkal történő bombázása során sikerült végrehajtaniuk az első atomrombolást. Ekkor a tudóstársadalom több tagja, élükön Szilárd Leó, már előre látta, hogy a fejlesztéseket szuperfegyverek elkészítésére is fordíthatják, komoly lépésre szánta el magát: Wigner Jenővel, Teller Edével és Albert Einsteinnel közösen levelet fogalmaztak meg az Egyesült Államok akkori elnökének, Franklin Delano Rooseveltnek, amelyben figyelmeztették arra, hogy a náci Németország milyen közel került egy tömegpusztító fegyver elkészítéséhez. Ez a levél hívta életre idővel a Manhattan-programot, amelynek egyik legismertebb végterméke az atombomba lett.

Pearl Harbor felpörgette az eseményeket

Az elnök nem vette félvállról a tudósok figyelmeztetését, és 1939 októberében egy nagyobb összeget szavaztatott meg a kongresszussal, de az 1940 júniusában létrejövő, a külföldről bevándorolt tudósok munkáját nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva sokáig mellőző Uránium Bizottság döntései miatt érdemi előrelépés nem történt egészen a japánok Pearl Harbor-i támadásáig. 

1941 decemberében hirtelen nagy összegű támogatás érkezett az atombomba elkészítésével foglalkozó, később James C. Marshall ezredes New York-i központi hivataláról Manhattan-programnak nevezett projekt számára. A munka teljes szigor mellett zajlott, a résztvevők komoly megfigyelés alatt álltak.

 Föld alatt épült a reaktor

A munkában Szilárd és az olasz Enrico Fermi azt kapta feladatul, hogy szabályozzák a láncreakciót. Megtervezték a szerkezetet, amelyet atommáglyának neveztek el.

A Chicago Pile-1 a Chicagói Egyetem sportpályájának használaton kívüli részén, egy teniszpálya lelátója alatt épült meg: a tudósok 6 tonna uránt és 50 tonna urán-oxidot halmoztak fel 315 tonna grafitban. A folyamatot a neutronokat elnyelő kadmiumrudakkal szabályozták: a rudakat kihúzva beindult az önfenntartó láncreakció, azokat betolva a folyamat megszakadt.

Titokban „GYÚJTOTTÁK” be a máglyát

1942. december 2-án 9 óra 45-kor aztán egy fiatal tudós, George Weil kihúzta az utolsó kadmiumrudat is. A reaktorban délután 3 óra 25 perckor érték el az önfenntartó láncreakciót, amelyet Fermi huszonnyolc perccel később állított le. A reaktor ekkor mintegy fél watt teljesítményen üzemelt, ezt tíz nappal később 200 wattra emelték. 1943 februárjának végén a túl erős radioaktív sugárzás miatt üzemen kívül helyezték, szétszerelték, és Chicago Pile-2 néven a Chicago mellett létrehozott tudományos laboratóriumban, immár védőpajzzsal ellátva működtették tovább.

 

 

Tovább a forrásra: hirado.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Franciaország 2021-ig leállítja a széntüzelésű erőműveit (Mac)mentő? Az Apple forradalmasítaná az alumíniumgyártást 2017 a megújuló energia éve volt 2022-ig változatlan marad a szén iránti kereslet 58 tonnát nyom a világ legnagyobb villanyjárgánya