2018. november 19., Erzsébet
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Energiatermelési dilemmák

A nukleáris alapú villamosenergia-termeléssel kapcsolatban gyakran felmerül a „nukleáris kockázat” mint kritikus tényező, hiszen az atomenergia társadalmi megítélése szempontjából leginkább a súlyos nukleáris balesetektől való belső félelem dominál. Pedig a valós kockázatot nem ez jelenti. Csak 2013-ban 22 ezer 900 ember halt meg idő előtt az európai szénerőművek károsanyag-kibocsátása miatt.

Az egyes energiatermelési módok által előállított villamos energiára (TWh) vonatkoztatva már több felmérés is készült annak érdekében, hogy maga a termelés a teljes üzemanyagciklus (bányászat, kitermelés, finomítás, szállítás, villamosenergia-termelés, hulladékelhelyezés) esetén milyen kockázatokat hordoz, mennyi halálos áldozattal jár.

A nukleáris üzemanyagciklus természetesen magában foglalja – az energiatermelésen kívül – az uránércbányászatot, a tárolást, a konverziót, a dúsítást, az üzemanyaggyártást, az újrafeldolgozást és természetesen a végső hulladékelhelyezést is. A villamosenergia-termelési módok közül például a szénerőművekhez 60, az olajhoz 36, a gázhoz 4, az atomenergiához pedig kevesebb mint 1 haláleset köthető 1 TWh termeléshez viszonyítva. 

A szénerőművek sokkal veszélyesebbek, mint gondolnánk Fotó: Pixabay

Ettől függetlenül a társadalom arra érzékeny része az atomenergiát érzi rendkívül veszélyes energiatermelési módnak, vagyis ez inkább egy szubjektív félelem, mint valós kockázat.

Veszélyes szénerőmű 2016-ban az Euractiv által is publikált, négy környezetvédelmi szervezet összefogásában készített „Europe’s Dark Cload” című tanulmány a széntüzelésű erőművek egy adott országon belüli és országhatárokon átívelő hatásait elemzi. A tanulmány megállapítja, hogy

az európai szénerőművek általi összes kibocsátáshoz 2013-ban 22 ezer 900 ember idő előtti halála köthető, emellett pedig több tízezer szív- és tüdőbetegséget, illetve egészségügyi költségként 62,3 milliárd eurót jelentett.

A kutatók szerint a legnagyobb egészségügyi károkat és halálozási arányt a lengyelországi szénerőművek okozzák, hiszen összesen 5830 idő előtti halálozás írható a számlájukra. A második Németország 4350 korai halálesettel, a harmadik Nagy-Britannia 2860 és a negyedik Románia 2170 halálesettel.

Európán belül, Németországban van a legtöbb szénerőművek általi kibocsátáshoz köthető haláleset, hiszen évente átlagosan 3630 ember hal meg a szénerőművek károsanyag-kibocsátása következtében. A további sorrend a következő: Nagy-Britannia (2100), Lengyelország (1860) és Olaszország (1610).

Légi felvétel a Vattenfall svéd energiavállalat barnaszén-erőművéről a német–lengyel határ közelében fekvő Jänschwaldében Fotó: MTI/EPA/Patrick Plül

A németországi energetikai trendben és az évek óta növekedő szén-dioxid-kibocsátásban nemigen lesz változás. Ez pedig annak tudható be, hogy  továbbra is dominálnak a szén- és gáztüzelésű erőművek. 2017-ben a németországi villamosenergia-termelés éves nettó 546 TWh (100%) értékéből a szénerőművek 217 és a gázerőművek 46 TWh villamos energiát termeltek, amely az össztermelés 48 százaléka. 

Neked ajánljuk
Németországban az atomenergia mellett tüntettek a környezetvédők Nukleáris energetikai csúcstalálkozót tartottak Budapesten Bill Gates: minden szektorban nullára kellene redukálni a kibocsátást 50 éven belül Klímavédelem Guinness-rekordot megdöntő képeslapokkal (képgalériával) A Nagy Fafilm – Az Öreg Tölgy élete
Forrás: Magyar Demokrata
Vissza
Hírfolyam