2018. február 19., Zsuzsanna
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A hidrogén lenne a jövőnk reménysége?

Egyesek szerint kényelmi vagy lelkiismereti kérdés, mások szerint a gazdasági fejlődés kulcsa a hidrogénalapú társadalom kialakítása, az emissziómentes, megújuló energiahordozóra való átállás. A valóságban azonban ennél is fontosabb szerep vár a természetben előforduló legkisebb tömegű elemre.

Hosszú távon sok múlik azon, hogy sikerül-e belátható időn belül széles körben bevezetni a hidrogén gazdaságos, megfelelő hatásfokú termelését és hasznosítását lehetővé tevő technológiákat és infrastruktúrát.

A 2015-ös párizsi klímakonferencián részt vevő 195 ország elfogadta, hogy az évszázad végéig az iparosodást megelőző szinthez képest 1,5 °C-ra korlátozzák a globális felmelegedés mértékét.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének ehhez szükséges mértéke azonban a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel nem megvalósítható. A globális gazdaság és a Föld népessége olyan mértékben növekszik (a Nemzetközi Energia Ügynökség, az IEA számításai szerint éves szinten a globális GDP 3,3%-os, a lakosság 0,8%-os gyarapodásával számolhatunk: 2050-re megháromszorozódik a GDP, míg bolygónk népessége eléri a 9,8 milliárd főt), hogy már 2050-re elérhetjük a 2100-ig engedélyezett, energiafelhasználáshoz kapcsolódó 900 gigatonnás (!) összesített CO2-emissziós szintet.

A hidrogénmeghajtású Toyota Mirai Fotó: Toyota

radikális változtatásokra van szükség

Az éves globális energiafelhasználáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátást 2030-ra 26, 2050-re pedig 13 gigatonnára (azaz a 2015-ös érték 40 százalékára!) kell csökkenteni, mindezt úgy, hogy a gyorsan növekvő népesség és gazdaság energiaigénye megkerülhetetlenül nőni fog. Az ebben rejlő, nyilvánvaló ellentmondás feloldásában jut kulcsfontosságú szerep a hidrogénnek, méghozzá több, egymással összefüggő, az energiaipar minden területét lefedő szinten.

Az egyatomos formában a természet leggyakrabban előforduló elemének számító hidrogén az energia rövid és hosszú távú tárolása, fejlesztése és szállítása mellett alkalmas a közlekedés, az ipar és a lakóingatlanok energiaellátásból adódó szénlábnyomának csökkentésére, valamint számos ipari folyamatban tiszta nyersanyagként hasznosítható. Ez a hét kulcsterület egymástól nehezen elválasztható, fejlesztésük során mégis külön-külön kell koncentrálni az egyes célokra, hogy megvalósulhasson a 18 alapító és 10 támogató tagból álló Hidrogén Tanács azon célja, hogy 2050-re az emberiség teljes energiafelhasználásának egyötöde hidrogénalapon valósuljon meg.

Az energiafelhasználáshoz kapcsolódó CO2-kibocsátás csökkentésének az elsődleges eszköze a kőolajalapú helyett a megújuló forrásokból származó energia felhasználása.

A hidrogén lenne a legjobb megoldás

A hidrogén minden területen élhető megoldást kínál. A Hidrogén Tanács 2017. novemberi jelentése szerint globális szinten akár 500 TWh-nyi, megújuló forrásból származó elektromos energia konvertálására és tárolására nyújt lehetőséget. Ezzel megvalósíthatóvá válik nemcsak a megújuló energiák szállítása, de egy olyan stratégiai tartalék képzése is, amely hosszú távon lehetővé teszi a fosszilis energiahordozók részarányának fokozatos és tartós visszaszorítását.

A közlekedésben kulcsfontosságú szerepet szán a hidrogénnek és az általa megvalósítható emissziócsökkentésnek a tanács; elképzeléseik szerint 2050-re 20 millió hordóval csökkenthetnénk a világ közlekedési rendszereinek napi (!) kőolaj-felhasználását. Ehhez arra lesz szükség, hogy az évszázad derekára mintegy 400 millió személygépkocsi, 15-20 millió haszonjármű és ötmillió busz járjon hidrogén üzemanyaggal – ez a teljes járműállomány 20-25 százalékát teszi ki. Ennyi azonban kevés a sikerhez: a hosszú távú, nagy kapacitású személy- és áruszállítási rendszereket is át kell állítani hidrogénalapra. 

Akár lehetőségként, akár létszükségletként tekintünk rá, a hidrogén közép- és hosszú távon megkerülhetetlen tényezője lesz mindennapi életünknek.

Tovább a forrásra: autoszektor.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Franciaország 2021-ig leállítja a széntüzelésű erőműveit „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban 12 millió hollandot veszélyeztet a tengerszint-emelkedés 2017 a megújuló energia éve volt 2022-ig változatlan marad a szén iránti kereslet