Történelmi rekordokat döntött az áramfogyasztás Magyarországon

A jelenség okaként a gazdasági növekedést is feltételezhetjük, azonban a Mavir részletes adataiból kiderül, hogy a januári felhasználás kiugróan magas volt; ez a többlet gyakorlatilag önmagában megfeleltethető az éves szám emelkedésének. A magyar villamosenergia-rendszer 2017-ben a hazai fogyasztás mindössze alig több mint 70 százalékát volt képes magyarországi erőművek termeléséből fedezni, az import aránya a teljes felhasználáson belül 28,6 százalékra rúgott. 

2017. január 11-én a magyar villamosenergia-rendszer csúcsterhelése is új rekordot állított fel 6780 megawattal, emellett a 6357 MW-os, június 28-án elért nyári csúcs is minden idők harmadik legmagasabb rendszerterhelését jelentette (2015-öt és 2016-ot követően). Ezzel összefüggésben a magyar árampiacon időszakosan olyan magas árak alakultak ki, amelyek többszörösen meghaladták nemcsak a szokásos hazai, de a nyugat-európai áramárakat is.

Amellett, hogy a Mavir a rendszercsúcsterhelés folyamatos emelkedésével számol a következőkben, kapacitáselemzése szerint a villamosenergia-rendszerben üzemelő erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége – 2015. december 31-én 8558 MW – várhatóan jelentősen csökkenni fog, és mintegy 5500 MW maradhat a húszas évek közepére.

A bruttó hazai villamosenergia-felhasználás alakulása 2017-ben  Fotó: Mavir

Az új erőművekre a következő két évtizedben tehát elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamos igények növekedése miatt. 

A Mavir szerint egy évtized alatt legalább mintegy 5300 MW hazai termelőkapacitást kell létesíteni, 2031-ig pedig valamivel több mint 7000 MW-ot. Ezzel szemben az elemzés szerint erőműlétesítési engedéllyel, csatlakozási szerződéssel rendelkező – és létesítési szándékaikat hivatalos nyilatkozatban visszaigazolt – erőművek közel 6000 MW-nyi új erőművi teljesítőképességet jelenthetnek 2031-ig.