Fontos változások jöhetnek az EU energiapiacán
A teljes energiafogyasztás legalább 35 százalékát megújuló forrásokból kellene fedeznie 2030-ra az Európai Uniónak, s ezzel párhuzamosan az energiahatékonyságot is ugyanekkora mértékben kellene növelni az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén január közepén elfogadott tárgyalási mandátum értelmében.
A javaslat szerint az „első generációs, élelmiszer-alapú, erdőirtást serkentő bioüzemanyagokat a 2017-es szinten kell tartani, arányuk a közúti és vasúti közlekedésben legfeljebb 7 százalék lehet”, a pálmaolajat 2021-re viszont ki kell vezetni a piacról.
A fejlettebb bioüzemanyagok és újrahasznosított üzemanyagok arányának 2021-re legkevesebb 1,5 százalékot, 2030-ra 10 százalékot kellene elérnie. Az EP állásfoglalásában arra is kitértek, hogy 2022-re a transzeurópai úthálózat 90 százalékát elektromos töltőállomásokkal kell felszerelni.
A képviselők ezeken felül támogatási rendszert hoznának létre, hogy a fenntarthatatlan biomassza-felhasználás helyett a környezetbarát források és technológiák jussanak nagyobb szerephez. Úgy vélik, az energiatermelésben a maradék- és hulladékfának kell elsőbbséget biztosítani.
A javaslattal elhárult a magyar bioetanol- és fehérje-előállítást alapjaiban fenyegető veszély.
A szakértők úgy vélik, az uniós parlament álláspontja ambiciózusabb, mint az Európai Bizottság eredeti javaslata, egyes környezetvédő szervezetek szerint ugyanakkor határozottabban kellene fellépni a bioetanol ellen. „Az erőteljes bioüzemanyag-lobbi lesöpörte az Európai Parlament azon tervezett reformjait, melyek véget vetnének annak, hogy élelmiszereket égessenek üzemanyag-előállítás céljából” – közölte Marc-Olivier Herman, az Oxfam nemzetközi civil szervezet munkatársa.
.png)
.jpg)
