2018. augusztus 15., Mária
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Tovább nőhet a világ energiaigénye

A világ energiaigénye 2040-ig a 2016-os mennyiség másfélszeresére nő a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint, amely a többletkereslet kielégítéséhez több megújuló és nukleáris, de kevesebb fosszilis alapú erőművet tart szükségesnek. 

Az IEA legutóbbi előrejelzése most először tartalmazott egy fenntartható fejlődési forgatókönyvet is, amelynek középpontjában a párizsi egyezményben foglalt klímavédelmi célok elérése áll – emelte ki minapi előadásában Hárfás Zsolt, az Atomenergiainfo portál szakértője.

Az IEA várakozása szerint a globális villamosenergia-termelés a 2016. évi 24,8 ezer terawattóráról 2040-re 36 ezerre, azaz a korábbi másfélszeresére nőhet.

Mint kiderült, ez a kereslet úgy elégíthető ki, ha (a 2016-os adatokhoz viszonyítva) az atomerőművek által előállított áram mennyiségét több mint a kétszeresére, a megújulókét pedig csaknem a négyszeresére emeljük, miközben a fosszilis alapú erőművek által termelt villamos energia mennyiségét közel a felére csökkentjük. Csupán így érhető el, hogy az energetikához köthető szén-dioxid-kibocsátás a vizsgált időszakban 57 százalékra csökkenjen.

Kulcsfontosságú a jó energiamix Fotó: Pixabay

Mindez – mutatott rá Hárfás Zsolt – egybeesik az Európai Bizottság jövőképével, amely szerint szem előtt tartandó, hogy az uniós tagállamok felében az atomenergia az energiamix egyik fontos eleme, és 2050-ig várhatóan az is marad.

A német kormány azonban úgy határozott, hogy leállítja atomerőműveit, és jobban ösztönzi a megújuló energiaforrások hasznosítását. Tavaly a németországi beépített áramtermelő teljesítménynek a nap- és a szélerőművek együtt majdnem a felét adták, ám – mivel az időjárás függvényében működnek – a termelésnek csak bő negyede jutott rájuk.

Közben megkezdődött a nukleáris blokkok leállítása is, tehát a németországi áramigényt egyre nagyobb arányban elégítik ki fosszilis energiahordozók felhasználásával. 

A szakértő a németországival szemben a hazai elképzeléseket, azaz a nukleáris és a megújuló alapú áramtermelés együttes alkalmazását tartja követendőnek. Magyarországon a növekvő villamosenergia-kereslet kielégítése mellett a termelésből kieső kapacitások pótlását és a 30 százalék körüli importfüggés csökkentését kell megoldani. Ami a pótlást illeti, a 2031-ig reálisan várható 7-8 ezer megawattból a két új paksi blokk eleve 2,4 ezret képvisel. Ebből 2 ezer megawatt a 2020–37 között leállítandó, ma működő blokkok helyét veszi át. Utóbbi négy – károsanyag-kibocsátás nélküli – egység adta tavaly az ország áramtermelésének felét, míg a megújuló csaknem 10 százalékát.

Neked ajánljuk
Zöld alma: már száz százalékban megújuló energiaforrásokkal üzemel az Apple Megrázó volt a téli áramfogyasztásunk A gáz egyeduralkodó a távhőpiacon Idén még zöldebb a Sziget Olcsóbbak lesznek az újrahasznosított PET-palackok Franciaországban
Tovább a forrásra: vg.hu
Vissza
Hírfolyam