2018. augusztus 14., Marcell
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Többet is spórolhatnánk az energiával

A legolcsóbb és a leginkább környezetbarát energia az, amit fel sem használunk, ezért az energiahatékonyság ösztönzése a fenntartható energiagazdálkodás első lépése – áll a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) friss elemzésében, amelyet az energiahatékonyság világnapja alkalmából publikált. A közleményből egyebek mellett az is kiderül, hogy hol tart Magyarország a közösen vállalt európai energiahatékonysági célok hazánkra jutó részének teljesítésében. 

Ha az energiahatékonyság szót meghalljuk, jellemzően a rezsiköltségek csökkentésével azonosítjuk azt. Holott az energiahatékonyság többről szól. Az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével csökken az egyes országok energiaintenzitása, azaz növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény és nemzeti termék. Így az egyes nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak, csökken a hosszú távú energiaszükséglet kielégítésének befektetési igénye. Emellett javítja a globális életminőséget is például a levegőszennyezés csökkentésével, vagy a jobb, egészségesebb épületek révén, nem utolsósorban pedig hozzájárul az egyes országok klímavédelmi céljainak eléréséhez is. 

Hol tart Magyarország az energiahatékonysági célok teljesítése terén?

Hazánk primerenergia-fogyasztása 1072 petajoule volt 2016-ban. Ennek mintegy 55 százaléka import. A bruttó hazai termék négy százaléka energiaimportra fordítódik. Az ország energiafogyasztása 2005–2015 között 8,5 százalékkal csökkent. És bár az időközi energiafelhasználási adatok alatta maradtak a 2020-as indikatív célértéknek, az is látszik, további erőfeszítésekre van szükség az energiafogyasztás csökkentése érdekében, hiszen mind 2015-ben, mind 2016-ban nőtt hazánk fogyasztása a korábbi stagnálást követően.
 
Ha az egyes ágazatok részesedését nézzük a végső energiacélú felhasználásból, a lakosság vezet (33%), megelőzve a közlekedés (22%) és az ipar (21%) energiafelhasználását.

Ha az egyes ágazatok részesedését nézzük a végső energiacélú felhasználásból, a lakosság vezet (33%), megelőzve a közlekedés (22%) és az ipar (21%) energiafelhasználását. Fotó: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Uniós összehasonlításban a magyar gazdaság nagymértékben energiaigényesnek számít: 2015-ben egységnyi GDP termeléséhez az EU-28 átlagánál 86 százalékkal több – bruttó, belföldi fogyasztásra rendelkezésre álló – energiát kellett felhasználni. Bár Magyarország primerenergia-intenzitása csökkent 2005–2015 között, a magyar gazdaságé a mai napig szignifikánsan magasabb, mint az EU-átlag.

Ez a lehetőségek megfelelő mértékű ki nem aknázását jelenti: bár a hazai energiaintenzitás 2005–2015 között évente 1,6 százalékkal csökkent, az EU-átlag egy alacsonyabb bázisról 2 százalék volt. Ha az egyes szektorokra a fenti adatokat tovább szűkítjük, az látszik, hogy az ipar esetében 2015-ben az energiaintenzitás jelentősen meghaladta az EU átlagát. 2005-höz képest 19 százalékkal emelkedett, ugyanakkor az iparág átlagos uniós végső energiaintenzitása csökkent 18 százalékkal.

A szolgáltatási szektor energiaintenzitása Magyarországon 2015-ben majdnem kétszerese volt az EU átlagának. A lakosság energiaintenzitása pedig 2015-ben szintén az uniós átlag felett volt.

Kulcsfontosságú a magyar lakásállomány energetikai felújítása 

A lakosság által felhasznált energia 40-50 százaléka megtakarítható lenne, de ehhez szükség van a hazai lakásállomány megújulásának felgyorsítására, hiszen a 4,4 millió számon tartott lakás kétharmada energetikailag elavult. 

Fontos a hazai lakásállományok energetikai korszerűsítése Fotó:Pixabay

„Az energiahatékonyság a tudatos energiafelhasználás egyik első és legfontosabb lépése, azonban az ország energiagazdálkodásának fenntarthatósága tekintetében kulcskérdés. A drágán és a környezetet jelentős mértékben terhelve előállított energiát nagyon pazarlóan használjuk. Ez komoly és felesleges költségekkel jár, terheli a háztartások és a középületek fenntartóinak pénztárcáját. Ha ezen nem változtatunk, akkor már a közeljövőben is komoly gondokkal kell szembenéznünk: a felesleges, pazarló energiafelhasználás visszaszorítása, a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és a nemzetgazdaság érdeke” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI vezetője.

Neked ajánljuk
Zöld alma: már száz százalékban megújuló energiaforrásokkal üzemel az Apple Megrázó volt a téli áramfogyasztásunk A gáz egyeduralkodó a távhőpiacon Szerbiát is meghódítja a szélenergia? A Toyota napelemmel hasznosítja a kánikulát
Tovább a forrásra: piacesprofit.hu
Vissza
Hírfolyam