64 éve kezdődött a napelem sikertörténete
1954. április 25-én a Bell Labs bemutatótermében egy játék óriáskerék forgása és egy működő rádióadó adta hírül a nagyközönségnek: fényes jövő áll a napelemek előtt.
Daryl Chapin, Calvin Fuller és Gerald Pearson közös munkájának hála készült el 64 évvel ezelőtt az első, érdemben hasznosítható mennyiségű elektromos energiát előállító napelem.
Daryl Chapin a trópusokon használt telefonkészülékekbe keresett a gyorsan megrongálódó szárazelemek helyett alkalmazható alternatívát. A napenergia jó ötletnek tűnt, de a hasznosítására tett addigi kísérletek, a szelénalapú napelemek nem biztosítottak elegendő energiát.
Calvin Fuller és Gerald Pearson ugyanekkor félvezetőkkel végzett kísérletei során rájött, hogy a galliummal és lítiummal kezelt szilikon kiváló fotovoltaikus tulajdonságokkal rendelkezik.
A három tudós közös erőfeszítéseinek hála készült el szilikon, bór és arzén alkalmazásával az addigi leghatékonyabb napelem, amely már a napenergia 6 százalékát volt képes elektromos energiává alakítani.
Költséges előállítása okán a következő évtizedekben még csak szűk körben – elsősorban a műholdak energiaellátására – alkalmazták. A jelenlegi trendeket elnézve azonban könnyen lehet, hogy megszületésének századik évfordulójára már csak elvétve lesznek, akik nem napelemmel a fejük felett ünnepelnek majd.
