2018. november 13., Szilvia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Nem spórolunk eléggé az energiával

Tizenhét szakpolitikai intézkedés segíti a hazai energiafelhasználás csökkentését, ám így is elmaradtunk uniós kötelezettségeink teljesítésében, amely szerint 2020-ig évi 1,5 százalékkal kellene csökkentenünk az energiafogyasztásunkat.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szakértői a közelmúltban energiahatékonysági helyzetképet készítettek az uniós Odyssee-Mure projekthez kapcsolódóan, amely azt követi, hol tartanak a tagországok az uniós energiatakarékossági célok megvalósításával.

A MEKH egyik grafikonja szerint Magyarország energiahatékonysága a GDP és az energiaigény összevetése alapján 2000 óta hullámzóan, a torzító hatásokat kiszűrő ODEX-mutató szerint folyamatosan javul, igaz, három éve befékezett.
A hazai ipar energiaigényessége az utóbbi években nőtt, de – mint a MEKH prezentációja kiemeli – az acélipar tonnára vetített energiafelhasználása 1995 és 2015 között bő 40 százalékkal esett.

Nincs sínen a közlekedés sem, ezen segítene, ha jobban hódítana a tömegközlekedés. Igaz, a közösségi közlekedés súlya így is 36 százalékos, míg az uniós átlag 18 százalék. E szektor további gondja, hogy a válság óta nő a személygépkocsik átlagéletkora, ezzel a fajlagos fogyasztásuk is.

A közlekedéssel is problémák vannak Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Mint kiderült, 

a hazai épületek egységre jutó energiafelhasználása a harmadik legnagyobb az EU-ban.


Az állomány 70-90 százaléka felújításra szorul, a lakosság negyede pedig nem megfelelő lakhatási körülmények között él – állapítja meg a hivatal. 

Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak elmondta, hogy Magyarország csúszásban van a végső energiafelhasználás évi másfél százalékos megtakarításával.

Igaz, hogy 2005 és 2015 között esett az ország elsődleges energiafelhasználása, de a gazdaság energiaigénye továbbra is érezhetően magasabb az uniós átlagnál
– jelentette ki Szalai Gabriella, aki azt is elmondta, hogy üdvözölne néhány új szakpolitikai eszközt: például az olyan beruházások újjáélesztését, amikor a kivitelező megfinanszírozza az energiahatékonysági beruházást, az ügyfél (például önkormányzat) pedig az elért energiamegtakarításból fizeti ki.

  • A teljes cikket a forrásra kattintva, illetve a Világgazdaság aktuális számában lehet elolvasni. 
Neked ajánljuk
Zöld alma: már száz százalékban megújuló energiaforrásokkal üzemel az Apple Megrázó volt a téli áramfogyasztásunk A gáz egyeduralkodó a távhőpiacon Ritkábban betegszik meg az, aki kutyát tart Jönnek az okoserőművek
Tovább a forrásra: vg.hu
Vissza
Hírfolyam