2018. december 13., Luca, Otília
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Az atomenergia és az északi-sarki jég olvadása

Az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátásának és megbízhatóságának köszönhetően nagyszerű eszköz arra, hogy csökkentsük a kibocsátást, és mérsékeljük az éghajlatváltozás hatásait. Mégis elég korlátozottan használják vagy kommunikálják az értékeit a széles nyilvánosság számára. Vajon képes-e az atomenergia például az Északi-sark megmentésére? Hárfás Zsolt érdekes összefüggéseket feltáró elemzése.

Az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású. Ez nem az én véleményem, hanem ez az érvényben lévő tudományos megegyezés. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) a vonatkozó tudományos szakirodalom nagy részének vizsgálatát követően megállapította, hogy az atomenergia teljes élettartamát tekintve átlagosan 12 gramm szén-dioxidot (gCO2/kWh) bocsát ki kilowattóránként. Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Megújuló Energia Laboratóriuma (NREL) hasonló adatra következtetett az összehangolt felülvizsgálatukban. Az átlagszámok pontatlanok lehetnek egy adott esetben, de ezek a becslések valószínűleg közelítenek a teljes igazsághoz.

Egyes villamosenergia-termelő technológiák teljes életciklusalapú CO2-intenzitása (IPCC – 2014

Az, hogy az atomenergia alacsony szén-dioxid-kibocsátású, jó hír a szén-dioxiddal „túlterhelt” világunkban, de a többség ugyanakkor továbbra is félreérti. Tudományos íróként és kommunikációs szakemberként nagy érdeklődéssel követem az energiáról és a klímaváltozásról folytatott nemzetközi vitákat, ezért személyes tapasztalatból tudom, hogy sokan azt gondolják, az atomenergia magas szén-dioxid-kibocsátást jelent. Sok atomellenes szervezet mindent megtesz azért, hogy alátámassza ezt a mítoszt, azt használva, amit csak alternatív tényként lehet leírni. Egyesek egészen odáig elmennek, hogy önkényesen eldöntik, hogy az atomenergia ugyanannyi káros anyagot bocsát ki, mint a gáz vagy akár a szén.

Tehát milyen mértékben csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást egy nagy atomerőmű a szénhez vagy a gázhoz képest? Amikor több millió tonna szén-dioxidról beszélünk, ezt nehéz elképzelni. Mit jelent az, hogy több millió tonna szén-dioxidot kibocsátottak vagy sem? Szükségünk van valami kézzelfoghatóbbra és érhetőbbre. Vegyük az Északi-sark olvadó jegét, mit tud vele tenni több millió tonna szén-dioxid?

Károsanyag-kibocsátás és az Északi-sark

A Science folyóirat 2016. novemberi cikke arra a következtetésre jutott, hogy elég szoros a kapcsolat a CO2-kibocsátás és a megfigyelt északi-sarki jégtakaró szeptemberi minimum jégvastagsága között. Minden egyes szén-dioxid-kibocsátás tonnája legalább három négyzetméterrel csökkenti a sarkvidéki jégtakarót (+/- 0,3 m2). Mondjuk, elrepülök Helsinkiből Thaiföldre és vissza. Utazásom során hozzávetőleg 1,6 tonna szén-dioxid-kibocsátást okozok, és ezért 4,8 négyzetméter sarki jég olvad el. És hogy világosak legyünk, csak a szén-dioxid-kibocsátás és a sarkvidéki jég veszteségének korrelációját vizsgálták. A légkörben lévő szén-dioxid és az általa okozott felmelegedés egyéb módon is hatással van az éghajlatra.

Az IPPC előbbi grafikonja alapján az atomerőmű (vagy a szélturbina, ami azt illeti) 808 gCO2/kWh-t takarít meg a szénhez és 478 g CO2/kWh-t a földgázhoz képest. Egy hatalmas, 1,6 GW teljesítményű atomerőművi blokk, mint az európai nyomottvizes reaktor, az EPR 12 milliárd kilowattórát (12 TWh) termelhet, és közel 10 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg a szénhez képest. Ez majdnem ugyanannyi, mint amennyit a teljes dán szélerőműpark állított elő 2017-ben, ami 14,8 TWh volt. Bárminek a millióját vagy milliárdját nehéz elképzelni, úgyhogy térjünk vissza a megóvott sarkvidéki jéghez!

Az 1,6 GW  teljesítményű atomerőművi blokk a szénhez viszonyítva durván egy négyzetméternyi északi-sarki jeget ment meg másodpercenként. A földgázhoz viszonyítva egy négyzetméternyit minden második másodpercben.

 A teljes kép és az atomellenes politika

Lépjünk magasabb szintre! Tegyük fel, hogy a németek, az Energiewende projekt részeként, a (tökéletesen jó) atomreaktorok leállítása helyett úgy döntöttek volna, hogy a szénerőműveiket állítják le. Ebben ez esetben évente több száz, ha nem több ezer ember kerülte volna el a korai halált, ami a szén által okozott légszennyezésnek tudható be. A nyugati atomenergia ezzel szemben gyakorlatilag egyetlen német halálát sem idézte elő. 

Hogyan viszonyul Németország a sarkvidéki jég megjelenítéséhez? A németek nukleáris kapacitásuk több mint felét megszüntették, és magas részarány évi termelésük 170 TWh-ról 76 TWh-re csökkent 2017-ben. További 10 TWh-tól szabadultak meg 2017 végére, amikor idő előtt bezárták a Gundremmingen B-t. Használjuk a 100 TWh-s kerek számot az atomenergia-termelés kiesésére! Ha a németek úgy döntöttek volna, hogy a szénerőműveket zárják be, akkor ezzel évente mintegy 80 millió tonna szén-dioxid-kibocsátástól szabadultak volna meg, ami lefordítva annyit jelent, hogy 240 millió négyzetméternyi északi-sarki jég olvadását akadályozták volna meg évente, vagyis 7,6 m2-nyit minden egyes másodpercben.

A szénerőművi termeléshez viszonyítva, az IPCC-számokat, valamint az atom-, szél-, és naperőművek tavalyi termelési adatai felhasználva:

  •  Az atomenergia 2130 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarított meg és 6390 km2 északi-sarki jeget mentett meg.
  •  A szélenergiának köszönhetően hozzávetőleg 910 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás maradt el, és 2730 km2 északi-sarki jég maradt érintetlenül.
  •  A napenergia körülbelül 340 millió szén-dioxid-kibocsátást előzött meg és 1000 km2-nyi északi-sarki jeget hagyott érintetlenül.

Minden tiszta energiaforrást figyelembe kell vennünk a szén helyettesítésére, a politikánkat és a piacainkat úgy kell kialakítanunk, hogy azok könnyebbé és ne nehezebbé tegyék ennek a célnak az elérését. Ehhez szükség van az atomenergiára is. Ez lehet az egyetlen megközelítés, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megmentsük az Északi-sarkot.

Hárfás Zsolt energetikai mérnök, okleveles gépészmérnök
az atombiztos.blogstar.hu szerzője

Neked ajánljuk
Beindították a világ első úszó atomerőművét Süli János: a klímapolitikai célkitűzéseket atomenergia nélkül nem lehet végrehajtani Megkezdi a termelést Paks 2 minta-atomerőműve Környezetbarát, vegyszermentes, vízzel lemosható körömlakk gyerekeknek és felnőtteknek Jármű-korszerűsítés a Magyar Postánál
Tovább a forrásra: nrgreport.com
Vissza
Hírfolyam