Módosult az energiahatékonysági törvény

A módosítások egy része feltehetőleg arra a felszólító levélre reagál, amellyel az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az érintett uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt.

Az egyik legfontosabb módosítás az adatok közzétételére, a nyilvánosság biztosítására vonatkozik.

Ennek keretében a kormánynak minden évben február 28-ig közzé kell tennie – többek között – azon központi kormányzati épületek listáját, amelyek nem hozzák az energiahatékonysági minimumot, és amelyek 3%-át alapterületük alapján évente felújítanak; valamint azokat a végfelhasználási energiamegtakarítási adatokat, amelyeket az egyes szakpolitikai intézkedések révén értek el – és amelyek a 2020 végére vállalt 167 PJ halmozott végsőenergia-megtakarításhoz járulnak hozzá.

Egy másik jelentős módosítás a fogyasztók tájékoztatását, szemléletformálását célozza:

(A kormány) „kidolgozza a  fogyasztók energia- és környezettudatos szemléletének formálására és fejlesztésére irányuló cselekvési tervet; gondoskodik a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról, illetve a  médián keresztüli terjesztéséről; továbbá létrehozza a lakosság széles körét elérő energetikai tanácsadó rendszert, ennek részeként működteti a Nemzeti Energetikusi Hálózatot”.

Az említett hálózat (NEH) fejlesztéséről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal köteles gondoskodni, melynek mikéntjéről a törvény 4 új pontja rendelkezik.

Ezeken kívül több ponton is módosult az energetikai szakreferensekre, valamint a nagyvállalati auditokra vonatkozó szabályozás, érdemes az új rendelkezést (Magyar Közlöny 2018/200 (34876-34885. oldal) alaposan átböngészni.