Módosult az energiahatékonysági törvény
Megjelent a Magyar Közlönyben az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása. A törvény több, aprónak tűnő, mégis lényeges ponton változott, bemutatjuk a legfontosabbakat.
A módosítások egy része feltehetőleg arra a felszólító levélre reagál, amellyel az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az érintett uniós irányelv nem megfelelő végrehajtása miatt.
Az egyik legfontosabb módosítás az adatok közzétételére, a nyilvánosság biztosítására vonatkozik.
Ennek keretében a kormánynak minden évben február 28-ig közzé kell tennie – többek között – azon központi kormányzati épületek listáját, amelyek nem hozzák az energiahatékonysági minimumot, és amelyek 3%-át alapterületük alapján évente felújítanak; valamint azokat a végfelhasználási energiamegtakarítási adatokat, amelyeket az egyes szakpolitikai intézkedések révén értek el – és amelyek a 2020 végére vállalt 167 PJ halmozott végsőenergia-megtakarításhoz járulnak hozzá.
Egy másik jelentős módosítás a fogyasztók tájékoztatását, szemléletformálását célozza:
(A kormány) „kidolgozza a fogyasztók energia- és környezettudatos szemléletének formálására és fejlesztésére irányuló cselekvési tervet; gondoskodik a fenntartható fejlődéssel és az energiatudatossággal kapcsolatos ismeretek oktatásáról, illetve a médián keresztüli terjesztéséről; továbbá létrehozza a lakosság széles körét elérő energetikai tanácsadó rendszert, ennek részeként működteti a Nemzeti Energetikusi Hálózatot”.
Az említett hálózat (NEH) fejlesztéséről a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal köteles gondoskodni, melynek mikéntjéről a törvény 4 új pontja rendelkezik.
Ezeken kívül több ponton is módosult az energetikai szakreferensekre, valamint a nagyvállalati auditokra vonatkozó szabályozás, érdemes az új rendelkezést (Magyar Közlöny 2018/200 (34876-34885. oldal) alaposan átböngészni.
