2020. november 26., Virág
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A hazai áramtermelés jelentős része már karbonmentes

A kormány energia- és klímastratégiai döntéseit ismertette Kaderják Péter a Nemzetközi Energia Ügynökség konferenciáján. Az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára felszólalásában arra is kitért, hogy a magyar áramtermelés hatvan százalékban jelenleg karbonmentes.

A szakemberek és kormányzati képviselők részvételével megrendezett magas szintű párizsi találkozó alaptémája a villamosenergia-szektornak a klímaváltozás és a technológiaváltozás miatti átalakulása volt. Az alapvető cél, hogy csökkenjen a káros anyagok kibocsátása, miután az energiaszektor adja jelenleg a klímaváltozást okozó gázoknak több mint nyolcvan százalékát. A konferencián felszólalók arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen ellátásbiztonsági kockázatok jelentkezhetnek az átalakulás során, részben az időjárásfüggő, megújuló kapacitásoknak a megbízhatóságát illetően, illetve arra, hogy hogyan lehet védekezni a kibertámadásokkal szemben.

Az államtitkár az MTI-nek elmondta: a konferencián a magyar energia- és klímastratégiai elképzeléseknek a legfőbb elemeit ismertette, és bemutatta a villamosenergia szektor átalakítására vonatkozó jövőbeni terveket, és a hozzájuk kapcsolódó ellátásbiztonsági kérdéseket. Ezek közül kiemelte, hogy

2030-ig negyven százalékkal csökkenti Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, és ennek részeként a megújulóenergia-felhasználási részarányt a jelenlegi 13-ról 21 százalékra növeli.

„Ennek a politikának a zászlóshajóprojektje az áramszektorunk további megtisztítása” –fogalmazott az államtitkár, aki azt is kiemelte, hogy a magyar áramtermelés jelenleg hatvan százalékban karbonmentes, és ebből ötven százalék az atomerőmű-termelésének köszönhető, tíz százaléka pedig a megújuló energia felhasználásának. A karbonkibocsátás-mentes villamosenergia-termelés arányát kilencven százalékra próbáljuk emelni 2030-ra – tette hozzá.

Az átalakításban Kaderják Péter ismertetése szerint a következők játszanak döntő szerepet:

  • az első a nukleáris kapacitások megújítása, azaz a Paks II. projekten keresztül az atomenergia használatának folytatása, 
  • a második a mátrai lignitalapú áramtermelés kiváltása, elsősorban gázzal és megújulóenergia-termeléssel, 
  • a harmadik a nagy mennyiségű megújuló energia, ezen belül elsősorban a napenergia tartalékait hasznosító áramtermelési kapacitások jelentős növelése.
A magyar áramtermelés hatvan százaléka már karbonmentes  Fotó: Pixabay

Az államtitkár jelezte, hogy a lignit kiváltásában a nem teljesen megújuló, de a környezetre sokkal kedvezőbb gázos villamosenergia-termelésnek középtávon még jelentős szerep juthat, jóllehet hosszú távon már nem számít rá Magyarország.     Ezenkívül kiemelte azt a tavalyi év végén kialakított, versenyeztetésre és pályáztatásra épülő támogatási rendszert, amellyel a nagy mennyiségű napenergia-termelést a lehető legkevesebb támogatással lehet piacra juttatni. A több mint 160 pályázatból kiválasztandó győztes projektek körülbelül egyharmaddal kevesebb áron tudnak majd termelni, mint a régebben épült, szabályozott áras rendszerben megvalósuló erőművek – mondta az államtitkár.

Neked ajánljuk
Újabb naperőműveket fogott munkára a Photon Energy Az EU növelné a tengeri szélenergia-kapacitást Ökogazdálkodás: megosztottságot teremt idehaza az uniós direktíva Komoly veszélyt jelentenek az özönnövények az őshonos gyepes élőhelyekre Olvasnivalóval könnyíti a járványhelyzetet két könyvkiadó
Tovább a forrásra: MTI
Vissza
Hírfolyam