Japánban a fukusimai katasztrófa áldozataira emlékeztek
Tíz évvel ezelőtt kilences erejű földrengés rázta meg Japán keleti partvidékét. A rengést szökőár követte, és megrongálódott a Fukusima-1 atomerőmű. Hidrogénrobbanások kíséretében három reaktorban magolvadás ment végbe, Csernobili után ez volt a világ második legsúlyosabb atomkatasztrófája.
A 2011. március 11-én történt katasztrófában csaknem 20 ezer ember vesztette életét vagy tűnt el, többségük a szökőárban. Máig több mint 40 ezer ember nem térhetett vissza otthonába, többségük a fukusimai atomerőmű környékén lakott. Fukusima prefektúra földjeinek 2,4 százaléka tiltott zóna, az újjáépítésből is kimaradt. Ez a terület a sugárszennyezés miatt még mindig lakhatatlan, ennek ellenére, az ENSZ Nukleáris Sugárzás Hatásait Vizsgáló Tudományos Bizottságának (UNSCEAR) napokban közzétett jelentése szerint, statisztikailag nem bizonyítható, hogy sugárzás okozta egészségügyi károk érték volna a lakosságot.
A Fukusimától északra fekvő Mijagi és Ivata prefektúra part menti településein is akadnak még a katasztrófa óta üresen álló telkek. Az Ivata prefektúrabeli Otszucsi városában a szökőár lerombolta a városházát, és negyven ember halálát okozta. Az áldozatok feketébe öltözött családtagjai azon az üres telken gyűltek össze, ahol egykoron az épület állt. A Mijagi prefektúrában lévő Isinomaki lakói egy üres síremléknél emlékeztek, amelyen a város háromezer halottjának neve olvasható.
Helyi idő szerint pontban délután
2 óra 46 perckor – amikor az első nagy rengés történt – Naruhito császár és
Szuga Josihide miniszterelnök is
egyperces néma csönddel adózott
az áldozatok emlékének.
Az idei az utolsó, kormány által szervezett, országos megemlékezés.
A koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott tokiói nyári olimpia lángja is Fukusimából indul majd útnak. Ahogy ezt pár napja megírtuk: a Fukusima-1 atomerőmű teljes elbontása 2050-re várható, jövőre tesznek egy kísérletet a megolvadt fűtőanyag robotizált kiemelésére.
