2021. július 27., Liliána, Olga
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Olyan, mintha Kína egyszerre két irányba indult volna el az energiaátmenet útján

Kína egyedül több szenet égetett el tavaly, mint az összes többi ország együttvéve, ugyanakkor nincs még egy olyan gazdaság, amely – bár növekedése a fosszilis tüzelőanyagok használatán alapul – annyit költene megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiákra, mint a kínai.

A legtöbb szénenergiát Kína állította elő 2020-ban – írja a hvg.hu a Reutersre hivatkozva. Az Ember nevű londoni energia- és klímakutató think tank eredményei alapján

2015-ben a világ szénerőművi áramtermelésének 44 százaléka,
tavaly pedig már 53 százaléka
származott Kínából.

Ez a tendencia hosszabb távon is érvényes: „a 2000 utáni másfél évtizedben mintegy háromszorosára bővült a távol-keleti óriás gazdaságában a szénfelhasználás, miközben globálisan kevesebb mint tíz százalékkal nőtt” – írtuk korábban.

Szénerőmű Kínában – bővül a termelés Fotó: shutterstock.com

Mindez nem csak azért van, mert a világ többi országában flottabbul halad az energiaátmenet. Sőt, a napenergia-termelés tömegessé tételében Kína például főszerepet játszott, és szintén az ázsiai ország lett a világ legnagyobb gyártója a megújuló energetikai berendezések piacán. A megújulók kutatása terén olyannyira invenciózusnak bizonyult, hogy tavaly üzembe helyezte első magfúziós reaktorát. A magfúzió a fosszilis tüzelőanyagok és a nukleáris maghasadás alternatívája lehet, ráadásul ez a módszer tényleg tiszta, sem hulladékot, sem üvegházhatású gázt nem termel.

2020-ban 38,4 gigawatt áramot termelő új szénerőművet helyeztek üzembe Kínában, ez háromszor több, mint amennyivel a világ többi részének szénenergia-kapacitása együttvéve bővült.

Iparváros Dél-Kínában – a város felett megült a szmog Fotó: shutterstock.com

Emellett további 46,1 gigawatt áramot termelő szénerőmű megépítését hagyta jóvá a kínai vezetés. Kína teljes szénenergia-kapacitása 77 terawattóra. Magyarország teljes energiafogyasztása volt 45,4 terawattóra 2019-ben – részletezi a hvg.hu.

Az azért biztató, hogy Kína a szénerőműveknél gyorsabban bővítette szél- és naperőmű-kapacitását:

a szélenergia-termelés 71,7 gigawattal, a napenergia-termelés 48,2 gigawattal nőtt.

Az ország korábban vállalta, hogy nem növelik az üvegházhatású gázkibocsátást 2030 után, és 2060-ra elérik a karbonsemlegességet.

Neked ajánljuk
Kína a valóságban próbálja tesztelni, mennyi kisméretű naperőmű kell a rendszerbe Zöldmegállapodás: bezárja szénerőműveit, megújulókba fektet Észak-Macedónia Súlyos esőzések után áradás Közép-Kínában – Drámai fotókon a részletek Éghajlatváltozást tűrő kukoricákat nemesít az ELTE Azonnal cselekednünk kéne, ha meg akarjuk menteni az óceánok élővilágát
Tovább a forrásra: hvg.hu
Vissza
Hírfolyam