2021. szeptember 23., Tekla
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

35 éve történt a csernobili atomerőmű-szerencsétlenség

A csernobili baleset legfontosabb üzenete az utókor számára nem az atomenergiáról magáról, hanem a tájékoztatásról szól. A katasztrófa után előálló komplex és súlyos, nehezen megmagyarázható és láthatatlan fenyegetésről való beszéd ugyanis világszerte kihívást jelentett.

1986. április 26-án, szombat hajnalban az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok közelében működő atomerőmű 4-es reaktorblokkjánál gőzrobbanás következett be, a reaktor kigyulladt, a belseje kinyílt, majd robbanások sorozata kíséretében nukleáris zónaolvadás ment végbe.

„Az országhatárokkal nem törődő, láthatatlan és összetett, nehezen magyarázható fenyegetésről való beszédmód világszerte kihívást jelentett.

Nem véletlen, hogy az atomkatasztrófa tizedik évfordulója alkalmából elfogadott határozatában az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése sürgette: a közérthető és teljes körű nyilvános információhoz való hozzáférés legyen alapvető emberi jog!” – áll a Blinken OSA Archívum 444.hu hírportálon vezetett blogjának a katasztrófa 35. évfordulója alkalmából közölt bejegyzésében.

1986-ban, öt hónappal a baleset után készült felvétel a csernobili atomerőműről Fotó: MTI/PI-TASZSZ 86-9-19/80

A cikkben Zsámboki Miklós a Magyar Rádió vonatkozó adásainak archívumban őrzött átiratai alapján mutatja be, hogyan tájékoztatta lakosságát a Magyar Népköztársaság a katasztrófát követő mintegy két hétben.

A Magyar Rádió akkoriban elsődleges hírforrásnak számított Magyarországon: a felmérések szerint 1986-ban az emberek 89 százaléka minden nap hallgatta, 40 százalékuk innen értesült először az itthoni és külföldi eseményekről, és Csernobil kapcsán ez az arány még magasabb, 59 százalék volt

– hívja fel rá a figyelmet a szerző, aki ezután napról napra haladva idézi fel, milyen információkat tudhattak meg a rádióból a katasztrófa után a magyarok.

A 2016. november 15-én közreadott képen ráhelyezik az új, az eddiginél biztonságosabb védőburkot a csernobili atomerőműre november 14-én Fotó: MTI/EPA/EBRD Photostream

A szöveg a források alapján arra a következtetésre jut,

éppen a tényszerű tájékoztatás előzi meg a pánikot, és erősíti az államba vetett bizalmat, nem pedig az arra való törekvés, hogy ne kelljen elismerni a veszélyt.

Neked ajánljuk
Hatalmas halom radioaktív hulladéknak kell helyet találni Csernobilban Környezetvédelmi stratégiájának részeként zöldíti gépjárműflottáját a Vodafone Három év alatt harminc százalékkal csökkent a koalák száma Húsz helyszínnel nőtt a bioszféra-rezervátumok hálózata Idén is ellepik a darvak a Hortobágyot
Tovább a forrásra: osaarchivum.444.hu
Vissza
Hírfolyam