Tényleg a fény lehet az alagút végén
Május 16-án, a fény világnapján az UNESCO immár negyedik alkalommal igyekszik rávilágítani, hogy milyen különleges szerepet játszott a fény az emberi kultúra és tudomány felvirágoztatásában, hogyan tette lehetővé a mai technológiai fejlettségünk elérését, és hogyan segíthet minket a jövő globális kihívásainak megoldásában.
Az UNESCO világnapra dedikált oldala hangsúlyozza: a költők, művészek és filozófusok gondolkodását évezredek óta ragadják magukkal a fény természetes és mesterséges megjelenési formái, így ez a terület a tudomány és a művészet közti párbeszéd javítására is kiváló lehetőséget kínál.
A sosem látott kommunikációs lehetőségeket hozó 21. század, de a ma ismert világunk általában is elképzelhetetlen lenne a fényhez kapcsolódó felfedezések és találmányok nélkül: gondoljunk csak a modern egészségügy képalkotási eljárásaira, a lézeres műtétekre, az optikai alapú információtovábbítási és tárolási megoldásokra vagy az építészetben alkalmazott távolságmérési technológiákra.
Ugyanakkor az űrből nézve oly látványos fényhálóba burkolódzó bolygónkon ma is gyerekek tömegeinek tanulását akadályozza a fény hiánya, és milliók halálát okozzák az egészségtelen tüzelőanyagok égetésével operáló áramtermelési és világítási megoldások.
A fotonika fejlődése nemcsak az energiaszegénységben élők életminőségét, tanulási és munkalehetőségeit javíthatja, de világszerte hozzájárulhat ahhoz, hogy az emberiség energiatermelése kisebb károsanyag-kibocsátás és nagyobb hatékonyság mellett valósulhasson meg.
A napelemes megoldások a kiépített áramhálózattal nem rendelkező országokban nem csak a világítással kapcsolatos nehézségeket orvosolhatják, de hozzájárulhatnak például az ivóvíz megtisztítását szolgáló berendezések üzemeltetéséhez is.
Ráadásul a fényhez kapcsolódó technológiák a klímaváltozás kiváltó okainak kezelése mellett a folyamat mérésében és feltérképezésében is fontos szerepet tölthetnek be.
Lézerek és teleszkópok segítségével nyomon követhetjük a természetes növénytakaró változásait és a légkör összetételének alakulását, de a talaj állapotának és vízellátásának monitorozása például a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok alapjait is megteremtheti.
A fénnyel kapcsolatos tudatosság növekedésére ugyanakkor a lehetőségek felismerése mellett a kockázatok felelős kezelése érdekében is szükség van. A nem megfelelően kialakított vagy felelőtlenül használt világítási megoldások ugyanis nem csak az energiapazarlás miatt jelentenek problémát: saját szervezetünknek is árthatunk velük, a fényszennyezés súlyosbításával pedig az élővilágban is súlyos károkat okozhatnak.
