Mi minden állhat a paksi teljesítménykiesés mögött?
A 2021. július 6-án, kedden hajnalban elérhető adatok szerint éppen másfél blokknyi áramtermelési mennyiség hiányzott a paksi atomerőműben a kívánt termelési szintből – írta meg a napi.hu kedden délelőtt. Ennek hátterét vizsgálja a hírportál hosszabb, elemző cikkében.
A napi.hu szerzője, Szabó M. István először ismerteti, melyik három fő lehetséges ok miatt állhat elő az a helyzet, hogy a paksi atomerőmű nem képes a névleges teljesítményén működni. Ez lehet:
- nem tervezett karbantartás;
- az, hogy a megrendelőnek, esetünkben a Mavirnak nem kell annyi áram, mint amennyit az erőmű termelni tudna;
- a Duna vizének túlzott felmelegedése.
Ez most gyakorlatilag mind összejött Pakson – állapítja meg a szerző. Majd így részletei a helyzetet:
- a már gyakran javításra szoruló 2-es blokk (Paks–2) múlt hét szerda óta áll tervezett, de nem szokásos karbantartás miatt;
- július 5-e, hétfő délután az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) tájékoztatása szerint a 4-es blokk (Paks–4) teljesítményének fele esett ki, mivel „generátor-differenciálvédelem” lépett működésbe rajta;
- már május elején is előfordult, hogy a napelemes termeléstöbblet miatt a Mavir nem kért Pakstól teljes teljesítményt;
- mindeközben a hűtőközegül szolgáló Duna máris 23 Celsius-fokos, ami további termeléscsökkenést okoz.

A cikk ezután Mycle Schneidert, a nukleáris ipar francia krónikását idézi, aki szerint „a nukleáris szektor nagy problémája ma az, hogy az erőművek öregek. A 30 év feletti reaktor-átlagéletkor pedig sok más mellett azzal is jár, hogy a tervezett karbantartások gyakorlati lebonyolítása során a termelésből kieső időszak fokozatosan elnyúlik”.
„Úgy értem, (...) a blokkok visszatérése a termelésbe egyre bonyodalmasabb, (...) mert mindig kiderül még valami más is, amit meg kell oldani”
– mondta a szakember.
A napi.hu cikkéből további izgalmas részleteket lehet megtudni a rakoncátlan Paks–2 blokkról, a napenergia és Paks összefüggéseiről, valamint arról, hogy pontosan mi köze is van a Duna hőfokának a termeléshez – utóbbi kérdés a következő hőhullámmal farkasszemet nézve igencsak aktuális.