Nemzetközi Energiaügynökség: a járvány után rekordszintre nőhet a szén-dioxid-kibocsátás

2023-ig egyre-másra dőlnek majd meg a szén-dioxid-kibocsátási rekordok – írja a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése a hvg.hu cikke szerint.

A negatív tendencia 2023 után is folytatódni fog.

Hiába költenek az államok rengeteget a vírusválság leküzdésére, ha a költések a járvány elleni harcot és a családok, valamint a vállalatok megsegítését célozzák, és mindössze 2 százalék jut arra, hogy a fenntartható energiaforrásokra való átállást támogassák.

A 16 ezer milliárd dollárból körülbelül 2300 milliárd jut a gazdaság újraindítására, és ebből csak 380 milliárd a megújulókra.

Az ügynökség és az IMF számításai szerint három évig évi plusz 1000 milliárd dollárt kellene költeni megújuló energiaforrásokra. Ez  több mint 9 millió új munkahelyet is teremtene világszerte – részletezi a hvg.hu az IEA álláspontját.

Hőkamerával készített felvétel a legnagyobb, szénnel működő németországi erőműről, a Rajna partján álló mannheimi szénerőműről Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek

Az újraindítási programok keretében sok szegény országban a növekvő energiaigényeket szénből fedezik. A szegényebb régiókban egyszerűen nincs pénz a nap- és szélenergia fejlesztésére. A gazdag országok azt ígérték Párizsban, hogy 10 éven át évente 100 milliárd dollárral támogatják ebben a szegényeket. A cikk szerint az ígéretből vajmi kevés vált valóra.

Július 22–23-án Nápolyban találkoznak a G20 környezetvédelmi és energiaminiszterei. A Nemzetközi Energiaügynökség ezért is időzítette mostanra vészharangot kongató jelentését.

Az IEA álláspontja: minden olyan beruházással fel kell hagyni, amely fosszilis energiaforrás kihasználására irányul.

Viszont az újraindítás mindenütt megnöveli az energiaigényeket, és amint az OPEC+ legutóbbi döntése mutatta: az ebből fakadó áremelkedést csak úgy lehet letörni, ha növelik az olajkitermelést – mutat rá a hvg.hu a csapdahelyzetre.