Honnan jön a metán, és hogyan alakul Magyarország metánkibocsátása?
Talán kevesen gondolnak rá, de a metán a szén-dioxidnál sokkal potensebb üvegházgáz. Állati és növényi anyagok biológiai bomlása során is a légkörbe kerülhet, természetes úton. Az emberi tevékenységhez köthető metánkibocsátás legfőbb forrása a kőolaj- és földgázkitermelés, valamint az ipari léptékű mezőgazdaság.
A mezőgazdaság esetében nemcsak az ipari szarvasmarha-tenyésztés, hanem például az elárasztásos rizstermelés is nagyon jelentős metánkibocsátással jár, de a szerves hulladékok bomlása is kiveszi a részét a teljes kibocsátásból. A fosszilisenergia-ipar is nagy metánkibocsátó. A földgáz jelentős része ugyanis metán.
De ami még ennél is fontosabb: a globális felmelegedés hatására aktivizálódhatnak olyan, eddig veszélyt nem jelentő, nagy metánforrások, mint a melegedő óceánok vagy az olvadozó permafroszt.
Az Xforest.hu oldal összefoglalója alapján 2018-ban a metán tette ki az emberi tevékenységekből származó összes üvegházhatású gáz kibocsátásának nagyjából 9,5 százalékát. A globális metánkibocsátásnak pedig mintegy 50-65 százaléka emberi tevékenységből származik.
Az MTI a KSH adatai alapján közölte Magyarország metánkibocsátásának változását 1985 és 2018 között, diagramon ábrázolva. A feltüntetett mennyiségek az emberi tevékenységből származó metánra értendők.
Az Xforest.hu a metán éghajlatváltozásra gyakorolt hatását is ismerteti.
Minden üvegházhatású gáz esetében kiszámították a globális felmelegedési potenciált (GWP). A magasabb GWP-értékű gázok adott egységre vetítve több energiát vesznek fel, mint az alacsonyabb GWP-értékűek, így jobban hozzájárulnak a Föld felmelegedéséhez.
A metán GWP-értéke 100 évre vetítve 25. A szén-dioxidé csupán 1, viszont egyes fluorozott gázoké akár 10 ezer is lehet
– részletezi a klímavédelemmel foglalkozó oldal.
