Még mindig nincs végső döntés az atomenergia sorsáról az EU-ban
Vajon az atomerőművek a zöldenergia forrásának és a klímaváltozás elleni cselekvés hasznos eszközeinek tekinthetők karbonmentes termelésük miatt, vagy nagy fenyegetést jelentenek a környezetre az általuk termelt radioaktív hulladékra és a ritkán előforduló súlyos balesetekre tekintettel? – teszi fel a kérdést Major András.
Ez a kérdés pedig nemcsak Major András szakírónak a portfolio.hu gazdasági szakoldalon megjelent cikkének kiindulópontja, hanem az Európai Unió országai és politikusai között húzódó régi vita központi dilemmája is. Éppen ezért,
bár várhatóan a nukleáris energia is bekerül majd végül a zöld, fenntartható gazdasági tevékenységek Európai Unió által kijelölt körébe, az Európai Bizottság mégis halogatja a végső döntést az Európát megosztó ügyben.
Németország, Ausztria, Dánia, Luxemburg és Spanyolország továbbra is határozottan ellenzik a nukleáris energia fenntarthatóként való elismerését. Az atomenergia-párti kormányok tábora is legalább ennyire ragaszkodik álláspontjához, ebben a szövetségben Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Franciaország vesznek részt. Németország és Franciaország tehát ezúttal ellentétes oldalon állnak, ami nem könnyíti meg a helyzetet.
Az sem segít, hogy hiába foglalt állást az Európai Bizottság tudományos tanácsadó testülete (Közös Kutatóközpont, JRC) tavasszal a nukleáris energia fenntarthatósága mellett, mivel kételyek merültek fel a JRC semlegességével kapcsolatban, ugyanis a szervezet az Európai Atomenergia Közösség tudományos kutatóegységeként alakult meg 1957-ben.
Milyen érvek és érdekek feszülnek egymásnak? Meddig vár a bizottság?
Van-e erre a problémára jó megoldás? Ezeket a kérdéseket járja körbe Major András cikke,
amely ide kattintva teljes hosszában olvasható.
