Töretlen népszerűségnek örvend a távhő

A Főtáv folytatni kívánja a belváros távhőellátására és a hőkörzetek összekapcsolására irányuló projekteket. Vannak csatlakozók is, és a társaság szerint örvendetes, hogy többségük magánfejlesztés, ahol látják a távhő nyújtotta előnyöket – írja a Portfolio.

A „hőgyűrű”, szakszerűbben megfogalmazva a távhőszigetek összekapcsolása alapjainak lerakása valójában már a nyolcvanas évek végétől folyamatosan zajlik a nagy budapesti, egységes távhőellátó rendszer kialakítása érdekében. A szigetüzemű rendszereket összekötő gerincvezetékek segítségével a hatékonyabb és zöldebb hőforrások minél nagyobb kiterhelése és a kevésbé hatékony hőforrások leállítása évtizedek óta zajló folyamat.

A társaság 2020 végén elfogadott középtávú stratégiája egyik alapvető pilléreként fogalmazták meg a budapesti elszigetelt távhőkörzetek összekapcsolását.

Ugyanakkor a Főtávnak vannak klímavédelmi, környezetvédelmi indíttatású projektjei is: azoknak a területeknek a bevonása a távhőellátásba, ahol eddig nem volt elérhető a hálózatuk.

Fogyasztásmérő egy budapesti távfűtéses lakás radiátorán
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az elmúlt tíz évben évente átlagosan 23 MW (egy százhalombattai vagy egy dorog–esztergomi teljes távhőkörzetnyi) új fogyasztó választotta Budapesten a távhőszolgáltatást. Ezek között az új fogyasztók között sok az irodaház, a sportlétesítmény, a közintézmény és a lakópark.

Ráadásul az elmúlt évben több mint 2000 olyan, új építésű lakásokat tartalmazó ingatlanfejlesztés készült el, ahol a távhő biztosítja a fűtési energiát és a használati meleg vizet, sőt 4 lakóparki fejlesztés esetében a központi hűtést is

– emelték ki a társaságnál. Ez azért is örvendetes, mert a budapesti távhőrendszerek már ma is évente csaknem 230 ezer tonna CO₂-kibocsátást takarítanak meg. A folyamatban lévő, illetve tervezett távvezetéki és hőforrásoldali fejlesztések hosszú távú eredményeként pedig további, akár 150-170 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás maradhat el évente – hangsúlyozta a Főtáv.