2021. december 8., Mária
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

COP26: Végül is mi lesz a szénerőművekkel?

A glasgow-i klímacsúcs kicsit az okos lányra emlékeztet a meséből, aki hozott is ajándékot, nem is. Például több mint 40 ország kötelezte el magát amellett, hogy belátható időn belül bezárja szénerőműveit, viszont az olyan gigakibocsátók, mint Ausztrália, India, Kína vagy az Egyesült Államok, nem írták alá a kötelezvényt.

Az ENSZ 2021-es klímakonferenciáján (COP26), Glasgow városában tehát több mint 40 ország írta alá, hogy rövid időn belül teljesen eltüntetik energiamixükből a szenet, köztük olyan tradicionálisan nagy szénbányászok és -felhasználók is, mint Lengyelország vagy Chile, de a legnagyobb kibocsátók nem köteleződtek el ebben az irányban – írta a raketa.hu a BBC riportja alapján.

A raketa.hu cikke ezután azt járta körül, vajon mennyire elégséges ez a vállalás. És mi a helyzet nálunk itthon?

Mit vállaltak az aláírók?

Először is, nemcsak országok, hanem szervezetek is aláírták a vállalást, ezek között olyan nagy bankok is, amelyek eddig lelkesen finanszírozták a szénipart. Ezért is fontos, hogy az aláírók elkötelezték magukat amellett:

nem fektetnek többé szánalapú energiatermelésbe sem otthon, sem külföldön.

És vállalták, hogy energiaellátásukból kiiktatják a szenet – a tehetősebb országok a 2030-as, a szegényebb aláírók pedig a 2040-es években.

Mennyire voltak elégedettek a résztvevők a felelősségvállalás mértékével?

A nyilatkozat kapcsán több kritikus hangot is hallhattunk. Brit ellenzéki politikusok szerint például az olaj és a gáz kapcsán is szükség lett volna ilyen kötelezettségvállalásokra. Juan Pablo Osornio, a Greenpeace COP26-ra delegált küldöttségének vezetője szerint pedig

a nyilatkozatban megfogalmazott célok elégtelenek a mostani kritikus időkben, ráadásul a határidők is nagyon lazán értelmezhetők.

A Mátrai Erőmű Visonta közelében 2017-ben Fotó: MTI Fotó/Komka Péter

Mit teszünk mi, magyarok?

Magyarország utolsó szénerőműve, a Mátrai Erőmű már 2025-re fel fog hagyni a lignitüzemű energiatermeléssel. Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára korábban elmondta, hogy addigra

egy 500 megawattos gázerőmű, egy körülbelül 200 megawattos naperőmű és egy 31,5 megawattos, hulladék- és biomassza-égetésre is alkalmas kiserőmű létesül majd a Mátrai Erőmű területén.

A Mátrai Erőmű a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért felelős. A gázturbinás erőmű, bár nem a legzöldebb megoldás, ennek a negyedét fogja csak kibocsátani. A nukleáris kapacitásaink egy részének megőrzése és a naperőművek fejlesztése mellett 2030-ra elérhető, hogy az ország elektromosáram-termelése 90 százalékban szénkibocsátás nélkül történjék – hangsúlyozta Steiner.

Kik haladnak velünk, kik előttünk?

Hazánk mellett még hat európai ország vállalta, hogy legkésőbb 2025-re felhagynak a szénégetéssel: Franciaország, Írország és Olaszország szintén 2025-ben, az Egyesült Királyság 2024-ben, míg például a szomszédos Szlovákia már 2023-ban.

Neked ajánljuk
Portugália bezárta utolsó szénerőművét Boris Johnson szerint sorsfordító eredményt ért el a klímacsúcs Árvizek és földcsuszamlások a Hawaii-szigeteken A szokásosnál nagyobb aszteroida repül el a Föld mellett Műanyag élőhellyé változott a Csendes-óceánon úszó szemétsziget
Tovább a forrásra: raketa.hu
Vissza
Hírfolyam