Gyógyírt hozhat-e a bajokra, ha a régi eszközöket és módszereket erőltetjük?
Szabó John, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudósa, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének oktatója volt a napi.hu podcastjének vendége, akivel főleg az energetikai lobbikról és a zöldre mosásról, valamint a zöldatomról és a zöldgázról beszélgettek.
Eddig az EU-döntéshozók konzekvensek voltak abban, hogy a támogatási kereteket kizárólag a megújuló energiahordozók számára nyitották meg, és ezzel zöld irányba terelték a rendszert
– magyarázta Szabó John. Ehhez képest jelent igazán nagy változást, ha a gázt és az atomot is ide sorolják, ez sok problémát felszínre hozhat.
Arra, hogy a földgázt bizonyos feltételek mellett a zöld energiahordozók közé sorolják át, erős az igény, de a kutató szerint ez fals narratívához vezet. A jelenlegi energiaválság kezelésével kapcsolatban a legfőbb kérdés Szabó John szerint az:
lehet-e azzal kezelni a kialakult helyzetet, hogy a korábban kialakult rendszerhez és eszközkészlethez nyúlunk vissza?
– írja a napi.hu podcastajánlója.
A világ és benne Európa energiaellátása alapvetően fosszilis alapú, az energiaár-robbanást pedig egyértelműen a gáz idézte elő – hívta fel rá a figyelmet Szabó John.
De lehet-e, kell-e a gázválságot gázzal kezelni?
Németországban az új kormánykoalíció felállása során a felek megállapodtak: csak olyan gázerőműves beruházást engednek és támogatnak, amelyet technológiailag felkészítettek a hidrogén fokozatos bekeverésére és a hidrogénre való átállásra. Ez jó is, meg nem is
– tette hozzá az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudósa.
Mi rejlik valójában az átcímkézés mögött? Miért vannak máris késésben a lengyelek? Továbbra is ki kell-e világítani éjszaka a belga autópályát? Egyáltalán: gyógyírt hozhat-e a bajokra, ha a régi eszközöket és módszereket erőltetjük tovább? Ezek a kérdések mind felmerülnek a podcastben, amelyet érdemes teljes egészében meghallgatni.
