2022. május 25., Orbán
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Gyógyírt hozhat-e a bajokra, ha a régi eszközöket és módszereket erőltetjük?

Szabó John, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudósa, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének oktatója volt a napi.hu podcastjének vendége, akivel főleg az energetikai lobbikról és a zöldre mosásról, valamint a zöldatomról és a zöldgázról beszélgettek.

Eddig az EU-döntéshozók konzekvensek voltak abban, hogy a támogatási kereteket kizárólag a megújuló energiahordozók számára nyitották meg, és ezzel zöld irányba terelték a rendszert 

– magyarázta Szabó John. Ehhez képest jelent igazán nagy változást, ha a gázt és az atomot is ide sorolják, ez sok problémát felszínre hozhat.

Arra, hogy a földgázt bizonyos feltételek mellett a zöld energiahordozók közé sorolják át, erős az igény, de a kutató szerint ez fals narratívához vezet. A jelenlegi energiaválság kezelésével kapcsolatban a legfőbb kérdés Szabó John szerint az:

lehet-e azzal kezelni a kialakult helyzetet, hogy a korábban kialakult rendszerhez és eszközkészlethez nyúlunk vissza? 

írja a napi.hu podcastajánlója.

Mitől zöldülne már az atom meg a gáz, ha a hidrogén lehet kék? – latolgatja címében is a kérdést a napi.hu podcastje Forrás: Napi video/YouTube.com

A világ és benne Európa energiaellátása alapvetően fosszilis alapú, az energiaár-robbanást pedig egyértelműen a gáz idézte elő – hívta fel rá a figyelmet Szabó John.

De lehet-e, kell-e a gázválságot gázzal kezelni?

Gőzoszlopok törnek a magasba az RWE német energetikai konszern barnaszénnel üzemelő Weissweiler erőművének hűtőtornyaiból. A német kormány tervei szerint 2038-ig leállítanak minden szénnel működő erőművet Fotó: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Németországban az új kormánykoalíció felállása során a felek megállapodtak: csak olyan gázerőműves beruházást engednek és támogatnak, amelyet technológiailag felkészítettek a hidrogén fokozatos bekeverésére és a hidrogénre való átállásra. Ez jó is, meg nem is 

– tette hozzá az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat tudósa.

Mi rejlik valójában az átcímkézés mögött? Miért vannak máris késésben a lengyelek? Továbbra is ki kell-e világítani éjszaka a belga autópályát? Egyáltalán: gyógyírt hozhat-e a bajokra, ha a régi eszközöket és módszereket erőltetjük tovább? Ezek a kérdések mind felmerülnek a podcastben, amelyet érdemes teljes egészében meghallgatni.

Neked ajánljuk
Országos naperőműboom várható A BMW magyarországi üzeme teljesen lemond a fosszilis tüzelőanyagokról Kék Bolygó Podcast: Biodiverzitás – a Föld természeti tőkéje A helytelen földhasználat és az aszályok is növelik az Irakot sújtó porviharok gyakoriságát Újbuda sem maradt új Bubi-állomások nélkül
Tovább a forrásra: napi.hu
Vissza
Hírfolyam