Emelkedő energiaárak az orosz–ukrán konfliktus miatt
Az esetleges orosz–ukrán háború árnyékában jelentős áremelkedés történt az európai áram- és gázpiacon. A drágulás időzítése valószínűleg azzal lehet összefüggésben, hogy a február 11. péntek esti amerikai értesülésekre csak most tudtak reagálni az energiapiaci szereplők.
Február 11-én pénteken este, magyar idő szerint fél 8 körül jelentek meg az első olyan értesülések, melyek szerint amerikai hírszerzési információk alapján szerdán, 16-án támadná meg Oroszország Ukrajnát, amire az amerikai részvénypiacok általános eséssel reagáltak, de az addigra már zárva tartó európai határidős gáz- és áramtőzsdék csak néhány napos eltéréssel tudtak reagálni. Egy ilyen eset a gáz- és olajellátás zavarain keresztül az árampiacra is markáns hatást gyakorolna.
Nagyon érdekes, hogy az atomenergiával bőségesen ellátott francia piacon a 2023 egészére vonatkozó zsinóráram-kontraktus 155 euró/MWh-ra ugrott, ami ennél a kontraktusnál történelmi csúcs, és azt jelzi, hogy tartós, elhúzódó gáz- és árampiaci válságot áraznak a piaci szereplők (a relatív orosz gázhiány magasan tartja az áramárakat is), ez pedig az inflációs kilátásokat is jelentősen befolyásolhatja.
Az európai gáztárolók átlagos töltöttségi szintje 34%-ra esett mostanra, ami kb. 15 százalékponttal alacsonyabb az elmúlt 10 évi átlagnál, és ez is hozzájárul ahhoz, hogy az orosz gázellátás esetleges zavaraira utaló geopolitikai hírek markáns tőzsdei áremelkedést váltanak ki.
A magyar gáztárolók együttes töltöttsége a legutóbbi elérhető adat szerint 28,7%-ra esett, ami már alatta van a 2019-es ilyenkori adatnak, és kb. 11 százalékponttal alacsonyabb az elmúlt 10 évi átlagnál is.
