Tüzek a zónában: még szerdán is küzdöttek a tűzoltók a lángok ellen a csernobili erőmű körül
Több tűz ütött ki a lezárt csernobili atomerőmű körüli, szintén lezárt területen – közölte március 21-én, hétfőn este az ukrán parlament az Európai Űrügynökség műholdas adataira hivatkozva. Akkor összesen 7 különálló lángfészekről volt szó, amelyek több mint 2 négyzetkilométeres területen terjedtek el.
A valaha történt legsúlyosabb polgári nukleáris baleset helyszíne az ukrajnai háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll – számolt be róla az MTI március 22-én, kedden kiadott közleményében. Az orosz csapatok egészen pontosan február 24-én vették át a nukleáris létesítmény feletti irányítást.
Az ukrán törvényhozás tájékoztatásából az derült ki, hogy a tüzek valószínűleg az orosz hadsereg támadása következtében, nevezetesen a tüzérségi belövések vagy gyújtogatás miatt keletkezhettek. Ezt azonban nem lehetett független forrásból megerősíteni, a dpa német hírügynökség az MTI szerint arra is emlékeztetett, hogy az egykori atomerőmű körüli lezárt területen korábban is voltak erdő- és futótüzek, 2020 tavaszán például komolyabb tűzszezont élt meg a zóna.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség március 23-án, szerdán kiadott friss közleménye szerint a szerdai nap folyamán az ukrán szabályozó hatóság arról tájékoztatta a NAÜ-t, hogy a tűzoltók továbbra is küzdenek a csernobili atomerőmű körül fellobbant tüzek eloltásáért, és a hatóság is megerősítette, hogy a korábbi években is volt példa ilyen erdőtüzekre.
A csernobili tűzoltóság eddig négy tüzet oltott el sikeresen, de még mindig vannak aktív tűzfészkek. A helyi tűzoltóság jelenleg nem fér hozzá az elektromos hálózathoz, a tűzoltók dízelgenerátorokra támaszkodnak, amelyekhez üzemanyagra van szükség. Az atomerőmű területén üzemelő radioaktívhulladék-kezelő létesítmények azonban kapnak áramot.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, március 9-én már volt arra példa, hogy Csernobil összes nukleáris létesítménye külső áramellátás nélkül maradt.

A mostani tüzek hatásáról az ukrán szabályozó hatóság annyit tudott elmondani, hogy jelenleg ugyan nem végeznek sugárzásméréseket a lezárt zónában, azonban a levegő céziumkoncentrációjának enyhe növekedését észlelték Kijevben és két Csernobiltól nyugatra található atomerőművi telephelyen is, de a mért értékek nem jelentenek radiológiai kockázatot.
A NAÜ friss közleményében megerősítette, hogy szorosan együtt fog működni az ukrajnai szabályozó hatósággal.
A legfrissebb információk szerint Ukrajna 15 reaktorából, amelyek négy atomerőművi telephelyen üzemelnek, nyolc továbbra is működik, köztük kettő az orosz irányítás alá került zaporizzsjai erőműben, három Rivnében, egy a hmelnickiji és kettő a dél-ukrajnai atomerőművekben. A négy működő atomerőműben nyolcórás műszakokban váltja egymást a személyzet, így a zaporizzsjai erőműben is.
A NAÜ szerdán jelezte, hogy továbbra sem működik a távoli adatátvitel a csernobili atomerőműben telepített mérőrendszer és a NAÜ központja között, de a többi ukrajnai atomerőműből megkapják az adatokat. Rafael Mariano Grossi, az ügynökség főigazgatója szerdán videóüzenetben hangsúlyozta: a NAÜ készen áll szakértőket és felszereléseket küldeni Ukrajnába, hogy segíthessenek szavatolni a nukleáris létesítmények biztonságát, és minimalizálni egy esetleges súlyos baleset kockázatát.
Az ukrajnai háború hatásáról az ukrajnai nukleáris létesítményekre a NAÜ folyamatosan közöl friss értékeléseket, ezek ide kattintva követhetők a szervezet honlapján.