Jó tempóban terjedtek a megújulók, csak éppen gigantikusat nőtt a fogyasztás
Az EMBER nevű klíma- és energiaügyi agytröszt idén már harmadszorra kiadott Globális Villamosenergia-jelentése alapján a szélenergia- és napenergia-termelés a két leggyorsabban terjedő energiatermelési mód: a világon megtermelt energia tizede már nap- és szélerőművekből származott 2021-ben.
Mindeközben globálisan rekordot döntött a szénalapú energiatermelés bővülése, és ezzel együtt a szektor szén-dioxid-kibocsátása is
– szögezte le a jelentést ismertető hvg.hu.
Az EMBER kutatói 209 ország 2000 és 2020 közötti villamosenergia-termelési adatait vetették össze, kiegészítve 2021-es adatokkal a világ energiaigényének 93 százalékát kiadó 75 országból.
A jelentés szerint a tisztaenergia-termelés – a szél- és napenergia mellett a tiszta energiák közé sorolják a nukleáris, a víz- és a bioenergiát is – részaránya 38 százalékos lett a teljes mixben.
A megújulók ugyan lekörözték a szénalapú energiát, de összességében még mindig több energia származott fosszilis forrásokból.
Kiderült az is, hogy 2021-ben már 50 ország volt képes energiaigényének több mint 10 százalékát nap- és szélerőművekkel megtermelni, hét ország – köztük Magyarország – pedig először érte el ezt a mérföldkőnek számító részarányt. A hvg.hu az utóbbi állítást árnyalta azzal a megjegyzéssel, hogy Magyarország esetében csak napenergiás bővüléséről lehet beszélni, a szélenergia aránya 2013, a szélerőművek építésének törvényi ellehetetlenítése óta ugyanis csökkenő tendenciát mutat hazánkban.
Az EMBER által március 30-án, szerdán bemutatott dokumentum rámutatott arra is, hogy a párizsi klímaegyezmény aláírása óta megkétszereződött a szél- és napenergia globális részaránya.
A kutatók az energiaátmenetben élenjáró országok közé sorolták Hollandiát, Ausztráliát és Vietnámot, a dobogó legfelső fokára pedig az összes energiaigényének 52 százalékát szél- és naperőművekkel fedező Dánia került.
Kevesebb optimizmusra ad okot, hogy az energiaigény soha nem látott mértékben nőtt. Mintha egy új India jelent volna meg a fogyasztók között
– fogalmaztak a jelentés készítői.
Az új energiaigény 59 százalékát szén égetésével állították elő. Ez azt eredményezte, hogy 2021-ben 1985 óta nem látott ütemben, 9 százalékkal bővült a szénerőművek termelése. A földgázalapú energiatermelés 1 százalékos növekedést mutatott. Az energiaszektor szén-dioxid-kibocsátása új rekordot állított be, 3 százalékkal felülmúlva a 2018-as csúcsot.
