2018. február 19., Zsuzsanna
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Mi lesz az európai energiaszektorral?

Európa 2030-ra energiájának 27 százalékát megújuló energiaforrásokból fogja előállítani – legalábbis a korábban tett klímavállalás ezt tartalmazza. A kontinens ezt a célt azonban csak akkor érheti el, ha olyan intelligens szabályozást vezet be, amely támogatja az ágazatban szereplők innovációs és befektetési hajlandóságát.

Előrejelzések szerint 2015 és 2025 között világszerte 400 megawatt per óráról 50 gigawatt per órára növekszik a decentralizált energiaraktár-kapacitás, ez pedig tovább növeli a megújuló energiaforrások versenyképességét. Ennek egyik látható jele például az, hogy a napelemmodulok ára közel 80 százalékkal csökkent 2010 óta – derült ki a Roland Berger „Az emberek ereje – Európa decentralizált energiapiacának jövője” című tanulmányából.

Az elmúlt években jelentősen csökkent a napelemmodulok ára Fotó: Pixabay

Ugyanakkor még mindig számos akadályt kell leküzdeni az energiaforradalomhoz vezető úton. Minden egyes EU-tagállam maga felelős a saját piacáért, amelynek köszönhetően az unióban uralkodó különböző politikai és piaci törekvések folyamatosan akadályozzák egymást, veszélyeztetve ezzel a közös európai klímacélokat. Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője szerint ha Európa döntéshozói nem törekednek az összehangolt energiapolitika megvalósítására, akkor az EU nem fogja elérni a saját maga által kitűzött klímacélokat, és a kontinens továbbra is függ majd a fosszilis üzemanyagokat beszállító nemzetektől.

A Roland Berger szakértői az alábbi négy lehetséges jövőképet állapították meg az európai energiaszektor esetében:

  • zöldforradalom, amelyhez erős piaci fejlődésre és politikai elkötelezettségre van szükség,
  • széttagolt forradalom, amely erős piaci fejlődést és alacsony politikai elkötelezettséget feltételez,
  • piaci apátia, mely alacsony piaci fejlődést és erős politikai elkötelezettséget jelez előre,
  • lassan mozgó piac, amely alacsony piaci fejlődési szintet és gyenge politikai elkötelezettséget predesztinál.

Annak érdekében, hogy létrejöjjön a decentralizált energiarendszer, a piac vezető szereplőinek új üzleti modellt kell kialakítaniuk. 

Olyan új üzleti területek tűnnek majd fel, mint az okosraktározás vagy a lakossági fogyasztók számára kiépülő digitális energia-tanácsadói rendszerek. „A vállalatoknak körültekintően kell megtervezniük azokat a befektetéseiket, amelyek a fosszilis energiaforrásokra épülnek, hiszen idővel mindenkinek el kell hagynia ezt a forrást. Ugyanakkor a vállalatok vagyoni helyzetétől is függhet, hogy rákényszerülnek-e idővel a teljes ágazat elhagyására” – figyelmeztetett Schannen.

A fosszilis üzemanyagoktól való elszakadás kapacitásfelszabadulást is jelent, ezek lekötésére új technológiákat vezethetnek be, az újonnan kialakított üzleti modelleknek megfelelően. 

Tovább a forrásra: piacesprofit.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Franciaország 2021-ig leállítja a széntüzelésű erőműveit „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban 100 éve érintetlenül – A svájci vadon 12 millió hollandot veszélyeztet a tengerszint-emelkedés 2017 a megújuló energia éve volt