2018. szeptember 18., Diána
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A napelemadó kellemetlen következményekkel járhat Amerikában

Megállíthatja a tengerentúli megújulóenergia-szektorban a munkahelyek számának gyors bővülését Donald Trump elnök döntése, amellyel 30 százalékos vámot vetett ki az importált napelemekre. A tarifa mindemellett az egyesült államokbeli napelemfarmok költségeinek emelkedésével, összességében pedig az ágazat jelentős lelassításával fenyeget. Miközben a kormányzat a hazai vállalkozások érdekeinek védelmével indokolja a döntést, úgy tűnik, a lépés potenciális tengerentúli haszonélvezői jóval kevesebben vannak, mint azok, amelyekre negatívan hathat. 

A tarifa bevezetésének várható hatásai egyelőre nem világosak. A bevezetést támogató feldolgozóipari vállalkozások szerint esélyt ad számukra, hogy felvegyék a versenyt a külföldi riválisokkal; az olcsó kínai napelemgyártók jelentette konkurencia a hivatalos indoklás szerint körülbelül kéttucatnyi amerikai vállalat összeomlásához járult hozzá.

Az iparág nagyobbik része ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az egész ágazatot visszavetheti a széles körben használt ázsiai napelemekre kivetett vám. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy jelentősen lelassulhat a munkahelyek számának a szektorban az elmúlt években megfigyelt gyors emelkedése.

Az ágazatban a legutóbbi összesített adatok szerint 2016 végén mintegy 260 ezer alkalmazott dolgozott, vagyis körülbelül ötször annyian, mint a széniparban, a Solar Foundation jelentése alapján.

Noha 6400 új állást is létrehozhat a tarifa kivetése, ugyanakkor az iparág egyéb területein várható veszteségek bőven meghaladhatják a pozitív hatásokat a Bloomberg New Energy Finance számításai szerint.

A GTM Research szerint a tarifa napelemcellánként 10-15 centtel emeli az árat, ami a nagy, közműcélú napenergia-beruházásokat közel 10 százalékkal vetheti össze. Az importált termékek ára így a BNEF szerint nagyjából elérheti az Egyesült Államokban gyártottakét. Az USA 2017 első tíz hónapjában 3,7 milliárd dollár értékben importált fotovoltaikus paneleket, amelyeknek több mint 90 százaléka Ázsiából származott.

A tarifa bevezetéséről szóló hírek megjelenésére a piac alapvetően kedvezően reagált, és több, az iparágban tevékenykedő tengerentúli vállalat árfolyama jelentősen emelkedett (például Vivint és a Sunrun), de elsősorban azért, mert a Wall Street is rosszabbra számíthatott.

A döntésnek egyértelmű nyertesei lehetnek az olyan, amerikai gyártókapacitással is rendelkező vállalatok, mint a FirstSolar, a Solar World, a Suniva vagy a Tesla. A kínai vállalatokat sem feltétlen károsítja meg ugyanakkor az intézkedés, miután többen – például a Longi Green Energy Technology – is azt tervezik, hogy az Egyesült Államokban hoznak létre gyártókapacitásokat.

Az intézkedés egy olyan időszakban rontja a napenergia terjedésének esélyeit az Egyesült Államokban, amikor az elnök a szén és olaj kitermelését és felhasználását elősegítő rendelkezéseket, valamint a megújuló energiaforrások és a klímavédelem ügyét háttérbe toló döntéseket hoz, miközben a világ egyetlen országaként kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből.

Neked ajánljuk
2017 a megújuló energia éve volt Magyarországon is zöldül az Aldi Napelemmel borított autópálya? Kínában már ilyen is van Évente több mint fél magyarországnyi erdőt pusztítanak el gazdasági okok miatt Mikor cseréld le a hűtőt?
Tovább a forrásra: portfolio.hu
Vissza
Hírfolyam