2018. február 19., Zsuzsanna
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A napelemadó kellemetlen következményekkel járhat Amerikában

Megállíthatja a tengerentúli megújulóenergia-szektorban a munkahelyek számának gyors bővülését Donald Trump elnök döntése, amellyel 30 százalékos vámot vetett ki az importált napelemekre. A tarifa mindemellett az egyesült államokbeli napelemfarmok költségeinek emelkedésével, összességében pedig az ágazat jelentős lelassításával fenyeget. Miközben a kormányzat a hazai vállalkozások érdekeinek védelmével indokolja a döntést, úgy tűnik, a lépés potenciális tengerentúli haszonélvezői jóval kevesebben vannak, mint azok, amelyekre negatívan hathat. 

A tarifa bevezetésének várható hatásai egyelőre nem világosak. A bevezetést támogató feldolgozóipari vállalkozások szerint esélyt ad számukra, hogy felvegyék a versenyt a külföldi riválisokkal; az olcsó kínai napelemgyártók jelentette konkurencia a hivatalos indoklás szerint körülbelül kéttucatnyi amerikai vállalat összeomlásához járult hozzá.

Az iparág nagyobbik része ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az egész ágazatot visszavetheti a széles körben használt ázsiai napelemekre kivetett vám. A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy jelentősen lelassulhat a munkahelyek számának a szektorban az elmúlt években megfigyelt gyors emelkedése.

Az ágazatban a legutóbbi összesített adatok szerint 2016 végén mintegy 260 ezer alkalmazott dolgozott, vagyis körülbelül ötször annyian, mint a széniparban, a Solar Foundation jelentése alapján.

Noha 6400 új állást is létrehozhat a tarifa kivetése, ugyanakkor az iparág egyéb területein várható veszteségek bőven meghaladhatják a pozitív hatásokat a Bloomberg New Energy Finance számításai szerint.

A GTM Research szerint a tarifa napelemcellánként 10-15 centtel emeli az árat, ami a nagy, közműcélú napenergia-beruházásokat közel 10 százalékkal vetheti össze. Az importált termékek ára így a BNEF szerint nagyjából elérheti az Egyesült Államokban gyártottakét. Az USA 2017 első tíz hónapjában 3,7 milliárd dollár értékben importált fotovoltaikus paneleket, amelyeknek több mint 90 százaléka Ázsiából származott.

A tarifa bevezetéséről szóló hírek megjelenésére a piac alapvetően kedvezően reagált, és több, az iparágban tevékenykedő tengerentúli vállalat árfolyama jelentősen emelkedett (például Vivint és a Sunrun), de elsősorban azért, mert a Wall Street is rosszabbra számíthatott.

A döntésnek egyértelmű nyertesei lehetnek az olyan, amerikai gyártókapacitással is rendelkező vállalatok, mint a FirstSolar, a Solar World, a Suniva vagy a Tesla. A kínai vállalatokat sem feltétlen károsítja meg ugyanakkor az intézkedés, miután többen – például a Longi Green Energy Technology – is azt tervezik, hogy az Egyesült Államokban hoznak létre gyártókapacitásokat.

Az intézkedés egy olyan időszakban rontja a napenergia terjedésének esélyeit az Egyesült Államokban, amikor az elnök a szén és olaj kitermelését és felhasználását elősegítő rendelkezéseket, valamint a megújuló energiaforrások és a klímavédelem ügyét háttérbe toló döntéseket hoz, miközben a világ egyetlen országaként kiléptette országát a párizsi klímaegyezményből.

Tovább a forrásra: portfolio.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
Franciaország 2021-ig leállítja a széntüzelésű erőműveit 2017 a megújuló energia éve volt 2022-ig változatlan marad a szén iránti kereslet 35 milliós támogatás vár magyar zöld startupokra 7 megatrend, amely megállíthatja a globális felmelegedést