2018. szeptember 23., Tekla
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Az egyenlőtlenség meghatározza az országok jóllétét

Dél Afrika és Amerika olyannyira különböző nagyvárosai igenis nagyon hasonlítanak: mégpedig az egyenlőtlenség szempontjából, amely a társadalmi és gazdasági világuknak makacsul részévé vált, és bizonyítottan erősen ellenáll a változásnak.

Ezért került az egyenlőtlenség a legújabb Fenntartható Gazdasági Fejlesztés Jelentés (Sustainable Economic Development Assessment) középpontjába. Ez a jelentés, amelyet a Boston konzultációs csoport évente hoz nyilvánosságra, az egyes országokra jellemző egyenlőtlenséget értékeli, illetve azt a képességüket, hogyan tudják a megtermelt gazdasági javakat jóllétté alakítani.

Idén a jelentés arra jutott, hogy a jövedelmi egyenlőtlenség az ország kormányzatának és civil társadalmának jellegzetességeivel együtt nagy hatással van az adott ország jóllétére.

Egy országra jellemző lehet a magas gazdasági növekedés úgy, hogy közben a populáció nagy csoportjai továbbra is hiába küzdenek – láthatóan elszakítva a gazdagok és hatalmasok által élvezett fejlődéstől – csak nagyon kicsi, vagy semmilyen kilátással a felfelé történő mobilitásra.

Ez a jelenség az utóbbi időben még erőteljesebb vált, mivel a globális gazdaság helyreállása 2008-at követően nem vált mindenki számára egyformán érezhetővé.

Az igazán gazdagok és a nagytőkés vállalatok sorai természetesen rendeződtek, de a szegénység szintje sok országban nagyon magas maradt. Ugyanakkor a szegények bevételei alacsony szinten stagnáltak, vagy egyenesen csökkentek. Ráadásul még előttünk áll a mesterséges intelligencia forradalma, ami további kihívások elé állítja majd a munkaerőpiacot.

A növekedés és fejlődés üteme országonként ritkán változik drasztikus mértékben. A tradíciókba ágyazottság és a változásnak való ellenállás miatt ezek a rendszerek és szokások bizonyítottan képtelenek radikálisan megváltoztatni a módját annak, ahogy egy ország a gazdasági javakat jóllétté alakítja.

Ez a szerencsétlen igazság nem fedi el azt a tényt, amit a politikacsinálóknak igazán biztosítaniuk kell – ez pedig az inkluzív növekedés. Egy olyan fejlődés, amely a keresők legfelső rétegén jóval túlérve érezteti hatását, és lecsorogva az egész populáció életére hatással bír.

Ahogy az egyenlőtlenségek nőnek, úgy nő az alsó csoportok jövedelmének átlagtól való eltérése, valamint a jólléthez szükséges intézményekhez (oktatás, egészségügy) való hozzáférésük feltételei is romlanak.

A SEDA-jelentésben elvégzett vizsgálat alapján bebizonyosodott, hogy az egyenlőtlenség fontos hatással bír az átlagos jóllétre, a magas jövedelmi egyenlőtlenség ugyanakkor akadályozza a gazdasági eredmények jóllétté alakítását.

A SEDA-riportban elkészült felmérések egyértelműen megmutatták, hogy az emberek boldogtalanabbak a nagyobb jövedelemegyenlőtlenséggel bíró országokban. A jövedelmi egyenlőtlenségek magas szintje mellett a jóllét és a boldogság közti távolság is nő.

Ezek az adatok a politikusokat és a közszolgákat is ráébreszthetik, hogy az egyenlőtlenség olyan ügy,  amellyel itt és most kell megküzdeni. Azon intézményekkel kezdve, amelyek hibái révén akadályozzák az országokat abban, hogy a gazdaságukban megtermelt javakat valamennyi polgáruk jóllétére fordíthassák.

Neked ajánljuk
A fogyasztók már nem elégednek meg a „zöldre festéssel” Hétmilliárdos fejlesztésével lekörözte a kibocsátási előírásokat a váci cementgyár 7 megatrend, amely megállíthatja a globális felmelegedést A műanyagok megadóztatása nagyot lendíthetne a termékek felelős felhasználásán A globális felmelegedés hűti a gazdasági teljesítményt
Tovább a forrásra: weforum.org
Vissza
Hírfolyam