2018. október 16., Gál
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

Környezetbarát cégekbe áramlik a nyugdíjalapok pénze

Leginkább a megújuló energiákra szokták használni az alacsony karbontartalmú befektetés kifejezést. De a körforgásos gazdaság működését elősegítő hulladékfeldolgozók, a klímaerdők telepítése és sok egyéb is ebbe a kategóriába tartozik. A hosszú távú megtérülésre játszó nyugdíjalapok előszeretettel invesztálnak zöldbefektetési célpontokba – írja a Bloomberg nyomán a piacesprofit.hu Klímablogja.

Egyes befektetési alapok már alacsony karbontartalmú tőzsdeindexeket is kínálnak, mint terméket. Ezekbe természetesen olyan vállalatok részvényeit helyezik bele, melyek tevékenysége környezetbarát. Európa legnagyobb eszközkezelője, az 1400 milliárd eurót (1700 milliárd dollárt) kezelő Amundi Asset Management 2014 óta kínál alacsony karbontartalmú indexeket. Nem is egyet.

Már olyan jelentős nyugdíjalapok is elkezdték alacsony karbontartalmú indexekbe áramoltatni pénzeiket, mint a svéd AP4 nyugdíjalap, a japán Kormányzati Nyugdíjbefektetési Alap, vagy New York Állam Nyugdíjalapja, mely januárban bejelentette, hogy 4 milliárd dollárt szán alacsony karbontartalmú stratégiára, megduplázva eddigi ez irányú költéseit.

Fotó: Pug50 via Flickr

Miért? Mert ezek az alapok tipikusan 5-10 vagy éppen 50 éves távon gondolkodnak, hiszen működési szabályzatukban szerepel, hogy hosszú távú értékmegőrzés és értéknövelés a feladatuk.

A klímakockázat is hosszú távú tényező, amit számításba kell venni mint olyan folyamatot, amely hosszú távon ronthatja a karbonintenzív iparágakban működő vállalatok értékét.

Ha a fosszilis üzemanyagok kitermelése már nem gazdaságos, túl sok értéktárgyat (ásványi kincset) kell majd amortizálni a céges mérlegekben. Ha az energiaiparban folytatódik az átállás a megújulókra, s ezek ára olcsóbb, mint a fosszilis energiahordozóké, újfent csökken a fosszilis vagyontárgyak értéke.

Ha egyre több országban fizettetik a szennyezőket a légszennyezésért (kvótakereskedelem vagy karbonadó formájában), az is rontja e cégek versenyképességét.

Rengeteg pénz hiányzik a Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósításához. Davosban is röpködtek számok arról, hogy mennyi pénz hiányzik abból az éves elvárt invesztícióból, ami segíthetne véghez vinni a kitűzött célokat 2030-ig. 

A fórumon szó esett arról is, mit tehetnek a befektetők, hogy zöldebb üzleti lehetőségek felé áramoltassák tőkéjüket. Mindezekkel a nyugdíjalapoknak számolniuk kell.

A karbon tehát kockázati elem. Nem véletlenül mondta Mark Carney, a Bank of England vezetője 2015-ben, hogy ha a befektetők és a vagyonkezelők nem integrálják a klímakockázatokat a befektetési politikájukba, akkor jogilag is megszegik a kötelességüket, miszerint a befektetőik érdekeit képviselik felelősen.

Ha a nyugdíjalapok olyan indexbe fektetnek, amelyben kevés a karbonintenzív alaptevékenységű vállalat, akkor segítenek kiküszöbölni ezeket a fosszilis kockázatokat a portfóliójukból.

Fotó: Daniel Jolivet via Flickr

A portfóliókezelés során ez két módon valósulhat meg. A piacesprofit.hu írása a kétféle megközelítés különbségeibe és a fosszilis ágazatokkal kapcsolatos túlzott szigor lehetséges buktatóiba is részletes betekintést nyújt.

Neked ajánljuk
A fogyasztók már nem elégednek meg a „zöldre festéssel” Hétmilliárdos fejlesztésével lekörözte a kibocsátási előírásokat a váci cementgyár 7 megatrend, amely megállíthatja a globális felmelegedést Mesterséges aszály indíthat migrációs hullámot Irakból Hét hónapnyi csapadék zúdult Franciaországra – az árvíz halálos áldozatokat is követelt
Tovább a forrásra: piacesprofit.hu
Vissza
Hírfolyam