2018. április 21., Konrád
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter Időjárás

A gáztámogatás és karbonkibocsátás kényes összefüggései

A világ kormányai 2015-ben a párizsi klímaegyezményben vállalták nemzetgazdaságuk légszennyezésének csökkentését. De ugyanebben az évben ugyanezek a kormányok 400 milliárd dollárnak megfelelő összeget fizettek ki a fosszilis energiahordozók ártámogatására.

A párizsi Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) évről évre hangsúlyozza jelentéseiben, hogy egy zöldebb, alacsony karbontartalmú gazdaságra való átálláshoz elengedhetetlenül szükséges az üzemanyag- és gázártámogatások leépítése, mert megrekesztenek minket a status quóban, a fosszilis gazdaságban.

Ez az érvelés viszont nem szól arról, hogy a szegények, illetve az alsó középosztály még mindig fosszilis energiákat használ: nekik a szolárpanel luxus. Tehát szép gondolat az ártámogatások megszüntetése, de vajon nem árt-e túl sokat rövid távon a társadalom legelesettebbjeinek? – teszi fel a kérdést a piacesprofit.hu Klímablogja Benjamin Sovacoolnak és Jessica Jewellnek, a Sussexi Egyetem kutatóinak elemzését ismertetve.

Fotó: Pixabay.com

Az energiaár-támogatásokat szociális céllal indították el a fejlett országokban, hogy olcsóbban tegyék hozzáférhetővé az energiát, mint amennyibe az a normális piaci viszonyok között kerülne.

A legtöbb ártámogatás a fosszilis energiahordozókat célozza meg, mert kőolajból, földgázból és szénből fogyasztunk a legtöbbet.

Az ártámogatást úgy tartják számon, mint népszerű és széles körben használt eszközt, mely világszerte hozzáférést biztosít a szegénye(bbe)k számára az energiahordozókhoz. 

Fotó: State Farm/Flickr

Népszerű, de nem hatékony

Miért? Egy magas rangú OECD-tisztviselő úgy fogalmazott, hogy az ártámogatások torzító hatással bírnak gazdasági, ökológiai és társadalmi értelemben is, és nem várt  következményekkel járnak.

Ráadásul hatékonyságuk a szegénység mérséklésében is meglehetősen kétséges.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 20 fejlődő országra kiterjedő vizsgálata arra jutott, hogy a társadalom legszegényebb ötödéhez az ártámogatásoknak átlagosan csak a 7 százaléka jutott el, a kedvező hatás 43 százalékát a leggazdagabb 20 százalék fölözte le.

A magyarázat egyszerű: a szegények kevesebb áramot és üzemanyagot használnak. Még akkor is, ha az energia kifejezetten az ő érdekükben lett olcsóbbá téve. 

Fotó: pxhere.com

Egyre inkább erősödik az a vélekedés, hogy a fosszilis ártámogatások hosszabb távon nem lehetnek egy zöldgazdaság részei. 2016-ban – vagyis a párizsi klímaegyezmény elfogadását követő évben – a G20-országok vezetői megerősítették egy korábbi vállalásukat, miszerint eltörlik a fosszilis ártámogatásokat. A kormányok azonban attól tartanak, hogy ezzel elégedetlenséget keltenének, és elvesztenék szavazói bázisukat.

Reformjavaslat

 A Nature tudományos szaklapban megjelent nemrég egy tanulmány, amely szerint ha megszüntetnék az ártámogatásokat, az a következő országokban eredményezné a legnagyobb emissziócsökkentést: Oroszország és némely vele szomszédos állam, Közel-Kelet, Észak-Afrika és Dél-Amerika.

Ezekben a térségekben nagy számban találhatók olajexportáló országok. Mivel az olaj világpiaci ára alacsonyan van, a kormányoknak most jó alkalom kínálkozna a támogatások csökkentésére, hiszen a költségvetési kiadásaik visszaszorítását várják tőlük.

Fotó: Drmarathe/Wikimedia Commons

Jó példával szolgál India, ahol a kormány csak azon háztartások esetében támogatja a főzésre használt földgázt, amelyek összjövedelme bizonyos szint alá esik. Indiában és Indonéziában az általános ártámogatásokra szánt pénzt infrastrukturális fejlesztésekre és az egészségügy javítására csoportosították át. Ha az általános ártámogatást ilyen, kifejezetten a szegényekre fókuszáló programokkal tudnánk helyettesíteni, akkor a legelesettebbek sem lennének kárvallottjai a szükséges változásnak.

Tovább a forrásra: piacesprofit.hu
Vissza
Hírfolyam
Ajánló
„Klímatudatos Budapest”: pályázat általános iskolás gyermekek részére Fosszilis adókkal pótolhatná az EU a Brexitből eredő bevételkiesést Franciaország 2021-ig leállítja a széntüzelésű erőműveit „Éghajlatbarát” megoldások a mezőgazdaságban „Széndobálók” kerestetnek! – vetélkedő a Heinekennel