2018. november 13., Szilvia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

2050-ig menthetjük meg a Földet, ha újradefiniáljuk a növekedést

A klímapolitikát alapjaiban meghatározó, az ökoszisztémák szolgáltatásait beárazó, a negatív externáliákat számosító közgazdász, Lord Nicholas Stern szerint két évtizedünk van rá, hogy átalakítsuk a gazdaságot, különben visszafordíthatatlan környezeti változások kárvallottjaivá válunk.

A 72 éves Lord Nicholas Stern, a Világbank egykori főközgazdásza azzal szerzett elévülhetetlen érdemeket környezetbarát körökben, hogy 2006-ban az angol pénzügyminisztérium kötelékében megírta a klímaváltozásról szóló jelentését, mellyel bevitte a közgazdasági gondolkodás fősodrába annak fontosságát, hogy a negatív környezeti externáliákat (vagyis az ökológiai károkat) ugyanúgy számolni kell, mint ahogy az ökoszisztémák erőforrásainak értékét is be kell árazni.

Lord Nicholas Stern közgazdász Fotó: Wikipedia/TheRoyalSociety

Egy új publicisztikai írásában Stern azt hangsúlyozza, hogy a következő két évtized különösen fontos, hiszen ennyi időnk van rá, hogy átalakítsuk gazdaságunkat.

A Royal Economic Society elnöki tisztjét betöltő Lord Stern felvázolja, hogy milyen haladást értünk el a modern piacgazdaság mechanizmusainak és a gépesített termelésnek köszönhetően az elmúlt 70 évben, vagyis a második világháború befejezése óta:

  • Negyven évről hetven esztendőre nőtt a várható élettartam.
  • Nagyjából négyszeresére nőtt az egy főre jutó jövedelem.
  • Óriási mértékben csökkent a mélyszegénységben élők száma.
  • A korai elhalálozások számának csökkenése révén megháromszorozódott az emberiség létszáma.
  • Mindezek következtében erősödött a nemzetközi együttműködés.

Ezek hatalmas eredmények, azonban a gazdasági növekedés fogalmába és keretrendszerébe nem igazán foglaltuk bele azt a kontextust, ami lehetővé teszi e növekedést, s egyben a legnagyobb áldozata is e növekedésnek: ez az ökoszisztéma, a bioszféra, a természeti környezetünk. És bizony van mit emlegetni a károkkal kapcsolatban:

  • 142 trópusi országban 11 százalékkal csökkent az erdők területe 1990 és 2015 között.
  • Az óceánok savasodása 30 százalékkal nőtt az ipari forradalom óta, és a pH-szintjük olyan szintet fog megütni, amire 20 millió éve nem volt példa.
  • 2015-ben 6,5 millió személy idő előtti elhalálozásához vezetett a kültéri és beltéri légszennyezés.

Homo sapiens: klímatűrő?

Ha nem sikerül 30 százalékkal csökkentenünk a kibocsátást, akkor valószínűleg messze felülmúljuk a talaj feletti globális átlaghőmérséklet 3 Celsius-fokos emelkedését (az ipari forradalom előtti klímához képest). Ilyen mértékű felmelegedésre 3 millió éve nem volt példa. Vagyis ilyen körülmények között még a Homo sapiens sem élt, ilyen mértékű meleghez vélhetően nincs evolúciós értelemben hozzászokva 250 000 éves fajunk.

2040-ig van időnk

A következő két évtizedben 30 százalékkal kell csökkentenünk a globális üvegházgáz-kibocsátást, különben nekünk befellegzett,

súlyosan sérülnek majd az emberek megélhetését biztosító erőforrások, több milliárd ember válhat klímamenekültté, súlyos és hosszan tartó konfliktusokat okozhat a klímaváltozás. Ha viszont bölcsen cselekszünk, és átállunk a karbonmentes termelési módszerekre, olyan ökoszisztémákat gondozhatunk és teremthetünk, melyek „erőteljesek és gyümölcsözők”, s ennek fejébe még az életszínvonal, az életkörülményeink is javulhatnak.

A zöld gazdaság feltételei egyre inkább megvalósulni látszanak, és egyes országokban már olcsóbb megújulókból előállítani az energiát, mint fosszilis energiahordozókból.
(WEF)

Neked ajánljuk
A fogadalmak szépek Bemutatták New Yorkban hazánk első önkéntes nemzeti beszámolóját Közgazdászok követelik a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítását Mely veszélyes kémiai anyagok hozhatók összefüggésbe a műanyag csomagolásokkal? Klímabarát esték a Hegyvidéken
Tovább a forrásra: piacesfprofit.hu
Vissza
Hírfolyam