A ruhaipar a túlfogyasztás súlyosan szennyező motorja

Az olcsó termékekre és magas forgalomra épülő modell magában hordozza a túlfogyasztást, ugyanis az alacsony minőségű ruhák gyorsabban tönkremennek, tehát folyamatosan új cuccokat kell vásárolni. Az instant ruháknak pedig jelentős hatásuk van a környezetre.

Magyarországon a legismertebb fast fashion lánc a H&M és a Zara Fotó: Bidgee/Wikimedia Commons

A ruhaipar a légkörbe jutó üvegházhatású gázok nyolc százalékáért felelős, ráadásul ez a mennyiség 50 százalékkal nőhet 2050-re.

Ráadásul a ruhaipar a második legnagyobb vízfogyasztó iparág a világon a mezőgazdaság után. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) szerint egy pamutpóló elkészítéséhez 2700 liter vízre van szükség, ami nagyjából megegyezik egy felnőtt 2,5 éves folyadékszükségletével. 

Egyre többen – egyre többet

A fast fashion láncok miatt egy átlagos vásárló sokkal több ruhát vesz, mint pár évtizede, de a ruháit már kevesebb mint feleannyi ideig használja. 

A nyugati fogyasztási szokások átterjedőben vannak a feltörekvő országokra is Fotó: torange.biz

Az UNECE szerint a fast fashiont leginkább fogyasztó globális középosztály mérete 2030-ra közel a duplájára fog nőni, a 2015-ös 3 milliárdról 5,4 milliárdra.

A társadalmi ára is magas

Az UNECE szerint a világon minden hatodik ember a ruhaiparban dolgozik. Az elmúlt években rengeteg hír jelent meg a ruhaipari munkások nyomorúságos munkakörülményeiről és kizsákmányolásáról, az iparágban dolgozó gyerekmunkásokról vagy éppen a kínai börtönben készített ruhacsomagolásokról.

Varroda Bangladesben Fotó: Fahad Faisal/Wikimedia Commons

Ugyanakkor a 2013-ban bekövetkezett tragédia, amikor egy varroda összeomlása 1134 ruhaipari munkás halálát okozta Bangladesben, fontos változásokat indított el a divat világában, amelyek a mai napig éreztetik hatásukat. Egyre több kísérleti technológia és új gazdasági modell jelenik meg. De a változások legfontosabb motorja, ahogy eddig is, a fokozódó vásárlói tudatosság lehet.