A ruhaipar a túlfogyasztás súlyosan szennyező motorja
A fast fashion láncok térnyerésével egyre súlyosabbá válnak a ruhaipar környezetromboló hatásai. A fast fashion modellje szerint működő vállalatok termékeiket az aktuális trendek alapján saját tervezésben gyártják le, és a közbenső fokokat kiiktatva olcsón és gyorsan juttatják el a piacra.
Az olcsó termékekre és magas forgalomra épülő modell magában hordozza a túlfogyasztást, ugyanis az alacsony minőségű ruhák gyorsabban tönkremennek, tehát folyamatosan új cuccokat kell vásárolni. Az instant ruháknak pedig jelentős hatásuk van a környezetre.
.jpg)
A ruhaipar a légkörbe jutó üvegházhatású gázok nyolc százalékáért felelős, ráadásul ez a mennyiség 50 százalékkal nőhet 2050-re.
Ráadásul a ruhaipar a második legnagyobb vízfogyasztó iparág a világon a mezőgazdaság után. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) szerint egy pamutpóló elkészítéséhez 2700 liter vízre van szükség, ami nagyjából megegyezik egy felnőtt 2,5 éves folyadékszükségletével.
Egyre többen – egyre többet
A fast fashion láncok miatt egy átlagos vásárló sokkal több ruhát vesz, mint pár évtizede, de a ruháit már kevesebb mint feleannyi ideig használja.
Az UNECE szerint a fast fashiont leginkább fogyasztó globális középosztály mérete 2030-ra közel a duplájára fog nőni, a 2015-ös 3 milliárdról 5,4 milliárdra.
A társadalmi ára is magas
Az UNECE szerint a világon minden hatodik ember a ruhaiparban dolgozik. Az elmúlt években rengeteg hír jelent meg a ruhaipari munkások nyomorúságos munkakörülményeiről és kizsákmányolásáról, az iparágban dolgozó gyerekmunkásokról vagy éppen a kínai börtönben készített ruhacsomagolásokról.
Ugyanakkor a 2013-ban bekövetkezett tragédia, amikor egy varroda összeomlása 1134 ruhaipari munkás halálát okozta Bangladesben, fontos változásokat indított el a divat világában, amelyek a mai napig éreztetik hatásukat. Egyre több kísérleti technológia és új gazdasági modell jelenik meg. De a változások legfontosabb motorja, ahogy eddig is, a fokozódó vásárlói tudatosság lehet.
