Egyre több a zöldtőke, de még messze nem elég
A világgazdaság alacsony karbontartalmú működési pályára állításához rengeteg pénz kellene, amit még sem a kormányok, sem a befektetési alapok nem hajlandók kellő mértékben rendelkezésre bocsátani. Zöldül a tőke, főleg az intézményes befektetőknél, de nem elég gyorsan.
A kormányok még mindig iszonyatos pénzeket költenek a fosszilis energia – a gáz, az üzemanyag – árának támogatására, és az élelmiszer-termelésünk szénkibocsátása is magas, köszönhetően a műtrágya-, a növény- és rovarirtószer-gyártásnak, a szállítási távolságoknak, a metánkibocsátásnak – olvasható a Piac és Profit magazin novemberi számában.
Ezzel bezárnak minket a karbonintenzív gazdasági működés status quójába.
Az utóbbi években azonban sorra tűntek fel olyan innovatív megoldások, amelyek elmozdulást hozhatnak. Elon Musk új akkumulátorai például a kezünkbe adják a házi napenergia-tárolás lehetőségét. Átlagosan évi 10 százalékkal csökken a szolárpanelek ára, és a levegőből szén-dioxidot kiszívó berendezések gyártása és használata is felfutóban van.
Tőkekiáramlás
A megfelelő zöld célpontokba való befektetés azt is jelenti, hogy a leginkább karbonintenzív ágazatokból a tőke kiszáll.
Az éves globális üvegházgáz-kibocsátás 71 százaléka 100 cégtől származik, a világ 250 legnagyobb piaci kapitalizációjú tőzsdei cége közül pedig nagyjából csak 20 százaléknak van stratégiája arra, hogy csökkentse az ökolábnyomát.
Kulcsfontosságú lenne, hogy a nagy intézményi befektetők is lépjenek: ezeket a piaci szereplőket a népszerűtlenség, a részvényeik árfolyamának esése kényszeríthetné leginkább arra, hogy csökkentsék a környezeti tehertételüket, az olajcégeket pedig arra, hogy növeljék a megújuló energiás portfóliójukat.
A szólamok szintjén a multinacionális cégek és a legnagyobb befektetési alapok is azonosulnak a társadalomtudatossággal és a klímavédelmi célokkal, de gyakran fosszilist isznak, és zöldet prédikálnak.
.jpg)
Az etikus befektetés ideájának aktivistái a nemzeti szuverén vagyonalapokra, az angolszász világban óriási megtakarításokat fialtató egyetemekre és a közalkalmazotti nyugdíjalapokra helyeznek nyomást, hogy változtassák pénzeiket társadalmilag hasznos tőkévé, és vonuljanak ki a szennyező iparágakból.
A Climate Bonds Initiative szerint 2017-ben 700 milliárd dollárnyi tematikus kötvényt bocsátottak ki világszerte, ebből 156 milliárdot tettek ki a – zömében energiaprojekteket finanszírozó – zöldkötvények. A Crédit Agricole szerint azonban mindössze 9-10 milliárd dollár áramlott társadalmi hatású kötvényekbe.
De még így is körülbelül 2500 milliárd dollár hiányzik a 2030-ig e célokra fordítandó összegből. Ha pedig a párizsi klímaegyezmény emissziócsökkentési céljait nézzük, azok megvalósulásához 23 ezer milliárd dollárnyi klímatudatos beruházásra lenne szükség a fejlődő országokban 2030-ig, különben ezek az államok nem tudnak alacsony kibocsátású üzemmódra átállni.
A Piac és Profit magazin írása a zöld befektetések elterjedtségét globális és hazai példákkal is illusztrálja.
