2018. december 13., Luca, Otília
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Egyre több a zöldtőke, de még messze nem elég

A világgazdaság alacsony karbontartalmú működési pályára állításához rengeteg pénz kellene, amit még sem a kormányok, sem a befektetési alapok nem hajlandók kellő mértékben rendelkezésre bocsátani. Zöldül a tőke, főleg az intézményes befektetőknél, de nem elég gyorsan.

A kormányok még mindig iszonyatos pénzeket költenek a fosszilis energia – a gáz, az üzemanyag – árának támogatására, és az élelmiszer-termelésünk szénkibocsátása is magas, köszönhetően a műtrágya-, a növény- és rovarirtószer-gyártásnak, a szállítási távolságoknak, a metánkibocsátásnak – olvasható a Piac és Profit magazin novemberi számában.

Ezzel bezárnak minket a karbonintenzív gazdasági működés status quójába.

Az utóbbi években azonban sorra tűntek fel olyan innovatív megoldások, amelyek elmozdulást hozhatnak. Elon Musk új akkumulátorai például a kezünkbe adják a házi napenergia-tárolás lehetőségét. Átlagosan évi 10 százalékkal csökken a szolárpanelek ára, és a levegőből szén-dioxidot kiszívó berendezések gyártása és használata is felfutóban van.

Fotó: shutterstock.com

Tőkekiáramlás

A megfelelő zöld célpontokba való befektetés azt is jelenti, hogy a leginkább karbonintenzív ágazatokból a tőke kiszáll. 

Az éves globális üvegházgáz-kibocsátás 71 százaléka 100 cégtől származik, a világ 250 legnagyobb piaci kapitalizációjú tőzsdei cége közül pedig nagyjából csak 20 százaléknak van stratégiája arra, hogy csökkentse az ökolábnyomát.

Kulcsfontosságú lenne, hogy a nagy intézményi befektetők is lépjenek: ezeket a piaci szereplőket a népszerűtlenség, a részvényeik árfolyamának esése kényszeríthetné leginkább arra, hogy csökkentsék a környezeti tehertételüket, az olajcégeket pedig arra, hogy növeljék a megújuló energiás portfóliójukat.

A szólamok szintjén a multinacionális cégek és a legnagyobb befektetési alapok is azonosulnak a társadalomtudatossággal és a klímavédelmi célokkal, de gyakran fosszilist isznak, és zöldet prédikálnak.

Fotó: shutterstock.com

Az etikus befektetés ideájának aktivistái a nemzeti szuverén vagyonalapokra, az angolszász világban óriási megtakarításokat fialtató egyetemekre és a közalkalmazotti nyugdíjalapokra helyeznek nyomást, hogy változtassák pénzeiket társadalmilag hasznos tőkévé, és vonuljanak ki a szennyező iparágakból.

A Climate Bonds Initiative szerint 2017-ben 700 milliárd dollárnyi tematikus kötvényt bocsátottak ki világszerte, ebből 156 milliárdot tettek ki a – zömében energiaprojekteket finanszírozó – zöldkötvények. A Crédit Agricole szerint azonban mindössze 9-10 milliárd dollár áramlott társadalmi hatású kötvényekbe.

Társadalmi hatású az a kötvény, amelyik az ENSZ 17 Fenntartható Fejlődési Céljainak valamelyikét szolgálja Fotó: Justin Raycraft/flickr.com

De még így is körülbelül 2500 milliárd dollár hiányzik a 2030-ig e célokra fordítandó összegből. Ha pedig a párizsi klímaegyezmény emissziócsökkentési céljait nézzük, azok megvalósulásához 23 ezer milliárd dollárnyi klímatudatos beruházásra lenne szükség a fejlődő országokban 2030-ig, különben ezek az államok nem tudnak alacsony kibocsátású üzemmódra átállni. 

A Piac és Profit magazin írása a zöld befektetések elterjedtségét globális és hazai példákkal is illusztrálja.

Neked ajánljuk
Népszerű a zöldkötvény a pénzvilágban A K&H nyerte a Mastercard – Az év fenntartható bankja címet Mi a közös az orrszarvúkban és a klímaváltozásban? Hat légtisztító szobanövény, ami segít a karácsonyi nagytakarításnál Már tesztelhető a fehérvári okosparkolási rendszer
Forrás: Piac és Profit
Vissza
Hírfolyam