2018. december 10., Judit
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Haszonszerző harc az olvadó Északi-sark körüli területekért

Az elkövetkezendő évtizedekben az Arktisz bolygónk igen fontos geopolitikai-gazdasági hadszínterévé válhat, melynek lehetőségét a változó éghajlat teremti meg. A felmelegedés következtében csökkenő tengeri jégkiterjedés új haszonszerzési és hatalmi csábítást jelent: a tengereken újabb kereskedelmi utak és halászvizek nyílnak meg, eddig elzárt energiahordozókhoz és más ásványkincsekhez férhetünk hozzá, egyre jövedelmezőbb az északi turizmus – vagyis óriási mértékben felértékelődik az északi jégvilág maradványa.

Erdélyi Eszkimó Péter írása szerint azonban a sokak által „Új-Eldorádónak” tekintett Arktiszon beindult helyezkedés máris számtalan jogi és környezeti problémát vet fel, ráadásul maga a területmeghatározás sem egyértelmű. Pontosabban: ahány szándék, annyi lehatárolás… Mert meghúzhatjuk a sarkvidéki határt az Északi-sarkkör mentén vagy az északi erdőhatárnál, köthetjük az évi középhőmérséklethez is, de az igazi északi helyezkedés helyszíne a Jeges-óceán.

Bár a 20. század első évtizedeire lezajlott az ottani szárazföldek fölötti osztozkodás (például Kanada és Oroszország is megszállta a tőle északra fekvő szigeteket), de a tengeri területek fennhatósága nem volt kulcskérdés.

Ahogy a Lomonoszov Egyetem történelem-néprajz szakán végzett szerző rámutat: akkoriban úgy tűnt, hogy az Északnyugati- és az Északkeleti-átjáró sem tekinthető komoly útvonalnak az Atlanti- és a Csendes-óceán között – épp a tengeri jégborítás miatt. E jég azonban napjainkra rendkívül erős zsugorodásnak indult, ami alapvetően új feltételeket teremtett – elsősorban az eurázsiai partoktól északra fekvő, kevesebb szigettel tarkított jeges-óceáni vidéken.

A tengeri jégborítás visszahúzódása érezhetően fokozza a versengést a határos országok között. Kanada, Dánia (Grönland), Norvégia, az Egyesült Államok és Oroszország is vágyik a sarkvidéki tengerek gazdaságilag legkecsegtetőbb részeire.

Globális csata alakul ki az olvadó Északi-sarkvidéken Fotó: news.com.au/New Corp Australia

Az igényeket az ENSZ-hez nyújtják be, de mindeközben helyi katonai erejüket is bővítik. Dánia például 2012-ben létrehozta a maga északi-sarki katonai parancsnokságát, Kanada kormánya pedig még 2006-ban hirdette meg az „északi szuverenitás” programját, amelynek részeként 3,5 milliárddal növelte hadserege éves költségvetését, kimondottan a sarkvidéki területek feletti ellenőrzés érdekében.

Tengerhajózástól a turizmusig

Az afogoldomb.hu honlapon megjelent cikk szerint az egyre északabbra szoruló arktiszi tengeri jeget szorosan követik a gazdasági szereplők: kereskedelmi szállítók, nyersanyag-kitermelők, halászok, turisztikai cégek és velük együtt – vagy éppen őket is megelőzve – a kutatóállomások és katonai bázisok.

Az orosz partok mentén már napjainkban is zajlik a tengeri szállítás az Északkeleti-átjárón keresztül az évente két hónapra szabaddá váló vízi úton, és Oroszország több kikötőt is fejleszteni kezdett. A tengeri jég világa azonban igazi extrém terep, amit ma leginkább a turisztikai ipar hasznosít.

Úgy fest tehát, a nagy játszma már nemcsak hogy elindult, hanem javában zajlik.

Sokfrontos küzdelem ez. Kérdés, mi lesz a vége... 

Neked ajánljuk
A Seychelle-szigeteken kibocsátották a világ első kék kötvényét A Seychelle-szigeteken kibocsátották a világ első kék kötvényét Jelentős jegesmedve-populációra bukkantak a Csukcs-tengernél Otthonos ökotippek jövőépítőknek Reformok a hulladékszállításban
Tovább a forrásra: afoldgomb.hu
Vissza
Hírfolyam