Fejlődés és fenntarthatóság?
Magyarország gazdaságfejlesztési stratégiája klímabarát – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára: miközben tavaly a magyar gazdaság 4,9 százalékkal bővült, az Eurostat szerint 0,8 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása az országban.
Kaderják Péter az Energy Barge (Energia Bárka) elnevezésű projekt zárórendezvényén hozzátette, a 2017 januárjában indult projekt a Duna Transznacionális Program részeként, Magyarország és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
A projekt kapcsán Kaderják Péter kiemelte, Magyarország pont a saját gazdaságfejlesztési stratégiája miatt tartja fontosnak az Energy Barge-ot, hiszen ez a projekt lehetőséget ad olyan megoldások kialakítására, amelyek segítségével a klímavédelem és a gazdasági teljesítmény a jövőben is egymást erősítő folyamatok maradnak.
A projekt a klímavédelem két fontos területét, az energiafelhasználást és a közlekedés zöldítését is érintette.
A résztvevők arra keresték a választ, hogyan lehet a biomassza felhasználását hatékonyabbá tenni nemcsak Magyarországon, hanem a teljes Duna menti régióban, a vízi közlekedés bevonásával. A projektet 7 országból (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Németország, Magyarország, Románia, Szlovákia) érkező 15 partner valósította meg konzorciumi formában.
Az államtitkár szerint a közlekedés és a klímavédelem kérdésénél elsősorban az elektromobilitás kerül előtérbe, és kisebb hangsúlyt kap az egyes közlekedési eszközök kiváltása. Utóbbiról megjegyezte, egy nagyobb uszálysorral akár 280 kamionnyi biomassza-szállítmány is kiváltható, azaz óriási terheléstől mentesülhetnek a közutak a vízi közlekedés erősítésével.
