2019. november 13., Szilvia
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

Divat a zöld, de van, ami csak annak látszik

Újrahasznosított pamut, fenntarthatóság, víztakarékos előállítás… Sokat hallani mostanában ezeket a hívószavakat. De valóban eleget ígérnek ahhoz, hogy a világ egyik legszennyezőbb ipara is hozzájáruljon a globális felmelegedés megállításához?

A divatvilág szereplői egyre nagyobb vállalásokat tesznek, de ezek teljesítése az általuk korábban okozott károk felszámolásához is kevés lenne. A termelés csökkentése felm sem merül, helyette maradnak a kompromisszumos lépések és a pusztán PR-célú elköteleződés a környezetvédelem mellett – vonja le a következtetést Mércén megjelent írásában Kovács Blanka.

A globális divatipar látszólagos olcsóságáért fizetett hatalmas társadalmi és környezeti károk nyilvánvalóvá válásával az ágazat egyre több szereplője igyekszik javítani működésén, vagy legalábbis a jó hírén.

Sok céget ugyanis inkább a környezettudatossá váló fogyasztók elcsábítása, semmint a valódi változtatás igénye motivál.

Greenwashingnak, azaz „zöldre mosásnak” nevezik azt a jelenséget, amikor a vállalatok környezettudatos lépései csak a megnyerő látszatot szolgálják. A Good on You nevű fenntartható divattal foglalkozó portál összegyűjtötte a gyanús jeleket, amikre fogyasztóként érdemes odafigyelnünk:

  • Elsősorban független elemzésekből és ne maguktól a cégektől tájékozódjunk.
  • Nem elég, ha egy vállalat az ellátási láncának csak egy kis részét teszi környezetkímélőbbé – a valódi eredményekhez a gyáraktól az üzleteken át az irodákig ható átalakulás szükséges.
  • Intő jel, ha egy márkának a környezettudatos kommunikációjában az „újrahasznosított csomagolás” fontos üzenet, ugyanis a ruhák csomagolása elenyésző probléma a gyártás károsanyag-kibocsátásához képest. 
  • Az energiahatékonyságot számos országban törvény írja elő, így ha egy divatcég azzal dicsekedik, hogy így csökkenti az ökológiai lábnyomát, valójában semmi pluszt nem tesz.
  • A nagy kibocsátáscsökkentési ígéretek mögött sokszor csak a gyártási folyamatok kiszervezése húzódik meg a gazdaságilag kiszolgáltatott, ezért kevésbé szigorú környezetvédelmi szabályokat szabó fejlődő országokba. 
  • Nem a környezet, a vállalat profitál abból, ha úgy csökkenti az egyes termékekre eső környezetterhelést, ha közben növeli a legyártott mennyiséget.

A divatipar és a környezettudatosság legkomplexebb problémája abban rejlik, hogy egyik vállalat sem szeretne kevesebb terméket előállítani. Így bármilyen változtatást ígérnek, az a termelés csökkentésének elkerülésére szolgáló kompromisszum marad.

Neked ajánljuk
Egy ásványvizes cég is lehet zöld? Feljövőben van a csomagolásmentes kereskedelem Két éven belül megpecsételődhet az amazonasi esőerdő sorsa – a legrosszabb forgatókönyv válhat valósággá Színpompás konfetti környezetkárosítás nélkül Még napokig nem tudják megfékezni a bozóttüzeket Ausztráliában
Tovább a forrásra: merce.hu
Vissza
Hírfolyam