2020. október 31., Farkas
Gyengénlátóknak Nyomtatás E-mail Facebook Twitter RSS Időjárás

A homokra alapozott építőipar romokat hagy maga után

Sokan azt hiszik, hogy kiapadhatatlan forrásról van szó, pedig a legkevésbé sincs így: már most is súlyos a homokválság. Az intenzív kitermelés szennyezést, áradást, alacsonyabb víztározókat és az aszály súlyosbodását eredményezi.

Az építőipar és sok más iparág alapvető anyaga a homok, ezért világszerte bányásszák. A túlzott kitermelés nagyon súlyos problémát jelent, ami eddig még a tudósok figyelmét is elkerülte – derül ki az Origo összeállításából.

A 2019. május 7-én Genfben összeült ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a globális homok- és sóderigény évente 40-50 milliárd tonnát tesz ki, ami kétszer annyi, mint ami évente a természetben képződik.

A homok és a sóder a víz után a második legnagyobb mennyiségben kitermelt és forgalmazott forrás.

Fotó: needpix.com

A folyamatosan növekvő igényekkel fellépő építőipar mellett az elektronikai eszközökben alkalmazott chipek, kijelzők és egyéb területeken használt üveg- és szilikontárgyak előállítása is rengeteg homokot emészt fel, és akkor még nem beszéltünk a mezőgazdasági célú hasznosításról.

Építünk és építünk – de még többet rombolunk

A homok gátlástalan kitermelésének szörnyű hatása van a környezetre, így például a tengerparti erózió miatt a turizmusra és a parti öv különleges ökoszisztémáira, de az erózió megnöveli a viharhullámok romboló hatását is. 

A tengeri homokkitermelés lerombolja a parti élőhelyeket, és elpusztítja a fenéklakó organizmusokat.

A klímaváltozás és a homokbányászat együttes hatására napi másfél futballpályányi területet veszít az értékes Mekong delta Fotó: Marco Verch/flickr,com

Számos állatfajra van káros hatással a bányászat, így többek között a halakra, a delfinekre, a rákfélékre vagy a krokodilokra és teknősökre.

Ráadásul a bányászat során létrehozott állóvizes medencék elősegítik a betegségeket hordozó szúnyogok elszaporodását.

Az ENSZ e problémák miatt felszólította az érintett országokat, hogy mérsékeljék a homok kitermelését. Számos tudós dolgozik azon, hogy a betonban lévő homokot más anyagokkal váltsa fel, például a széntüzelésű erőművek pernyéjével, aprított műanyaggal, összetört olajpálmahéjakkal és rizspelyvájával.

Neked ajánljuk
A klímaváltozás ugyan a közbeszédben háttérbe szorult, de kiváló befektetés maradt Álomszerű reklámmal buzdít környezettudatosságra az IKEA A koronavírus hatására a magyar divat is fenntarthatóbbá válhat A természet morzsáiból felcsípett röpke alkotások Több mint nyolcvanezer üveg Béres-cseppet kaptak a pedagógusok
Tovább a forrásra: origo.hu
Vissza
Hírfolyam