A pálmaolaj vagy a betiltása a kevésbé fenntartható?
Az olajpálma terjedése hozzájárult a biológiai sokszínűség csökkenéséhez, az erdőterületek felégetéséhez és ezzel az üvegházgázok kibocsátásához, ráadásul termelése során gyakori a gyerek-, illetve a kényszermunka. Ugyanakkor az olajpálmák révén több ázsiai országban csökkent a szegénység.
Az Annual Review of Resource Economicsban publikált friss kutatás során 30 évre visszamenően vizsgálták az olajpálmák ültetésének környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozásait – írja a Science Daily alapján a hvg.hu.
A göttingeni és a bogori egyetem mezőgazdaság-kutatói arra az eredményre jutottak, hogy célszerű lenne árnyaltabban közelítenünk a fenntarthatósághoz és a pálmaolajhoz. Az olajpálma gyors terjedése ugyanis különösen helyi, ázsiai közösségek esetében fejlesztette a gazdaságot, és sokaknak biztosít megélhetést.
Bár Indonéziában és Malajziában is jelentősen hozzájárul az esőerdők irtásához a pálmaolajipar, a kutatók szerint azonban a betiltása nem lenne fenntartható.
„Háromszor több olajat nyerünk olajpálmából egy hektáron, mint szójából, repcéből vagy napraforgóból. Ez azt jelenti, hogy ha a pálmaolajat ezekkel helyettesítenénk, sokkal több erdőterületre és így természetes élőhelyre lenne szükség ahhoz, hogy elég növényi olajunk legyen” – teszi hozzá Matin Qaim professzor, a kutatás vezetője.
A tudósok arra is felhívják a figyelmet, hogy a pálmaolaj betiltásának negatív társadalmi és gazdasági hatásai lennének a fő termelő országokra nézve, hiszen jelentős részben a szegénységből kitörő kistermelőkről van szó.
A kutatók célja természetesen a pálmaolaj-termelés környezetileg és az éghajlat szempontjából is a legfenntarthatóbbá alakítása, így fontosnak tartják a minél jobb terméshozam elérését a már művelés alatt álló területeken, hogy ne legyen szükség újabb erdők kivágására a biodiverzitás és az ökoszisztéma megóvása érdekében.
A fenntartható pálmaolajhoz azonban megfelelő szabályozásra, tisztázott földjogokra és arra is szükség van, hogy képzésekhez és új technológiai megoldásokhoz férhessenek hozzá a kistermelők – tették hozzá.
